Rekordszinten a készpénzállomány, de egyre kevesebbet fizetünk papírpénzzel
A forgalomban lévő készpénzállomány 4,6 százalékos bővüléssel 9401,7 milliárd forintra emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszerekről szóló jelentéséből. A növekedést elsősorban a lakosság biztonsági és megtakarítási célú készpénztartása hajtja, nem pedig a mindennapi vásárlások.
A napi tranzakciók szintjén ugyanis csökken a készpénzhasználat: az ATM-es készpénzfelvételek száma 6,1 százalékkal mérséklődött. Az automatáknál történő tranzakciók átlagértéke ugyanakkor 8,2 százalékkal megugrott, így egy-egy alkalommal átlagosan 110 637 forintot vesznek fel az ügyfelek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy februártól havi 150 ezerről 300 ezer forintra emelkedett a díjmentes készpénzfelvételi limit.
Nyugdíjfizetés és pénteki csúcsok – így alakul a készpénzfelvétel ritmusa
A magyarok készpénzhasználatát sajátos havi és heti ritmus vezérli. A hónap 10–12. napján ugrásszerűen megemelkedik a készpénzfelvételek száma, ami vélhetően a nyugdíjak kifizetésének időzítésével magyarázható. A heti ciklust vizsgálva a lakosság körében egyértelműen a pénteki napokon realizálódik a legtöbb készpénzfelvétel, míg a hétfői napokon a hétvégén elköltött összegek miatt a készpénzbefizetések volumene kiemelkedően magas a bankrendszerbe.
Bár a készpénz nominális értéke rekordokat dönt, makrogazdasági szinten árnyaltabb a helyzet: a GDP-arányos készpénzállomány már csökkenő trendet mutat, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növekedési üteméhez képest a fizikai fizetőeszközök súlya fokozatosan mérséklődik.
Területi törésvonalak: ahol a legtöbbet használják a készpénzt
A készpénzhasználat területi eloszlása jelentős különbségeket mutat. A legszorosabb összefüggés a bruttó átlagkeresettel és a foglalkoztatási rátával mutatható ki: Budapesten és a magasabb jövedelmű központi régióban a legkisebb arányban használnak készpénzt, míg az alacsonyabb átlagkeresetű és több nyugdíjas lakosú északkelet-magyarországi és észak-alföldi vármegyékben a legmagasabb a fizikai pénz aránya a tranzakciókban.
Miért nem tudunk szabadulni a papírpénztől?
Bár a teljes gazdaságban a tranzakciók 46 százaléka már elektronikusan zajlik, a készpénz szívósan őrzi pozícióit bizonyos területeken. Az 5000 forint alatti bolti vásárlásoknál a többség a mai napig készpénzzel fizet, az elektronikus fizetések aránya ebben a szegmensben mindössze 40 százalék.
A folyamatot a jövedelmek szerkezete is konzerválja: a felnőtt lakosság közel 30 százaléka még mindig nem teljesen elektronikus úton kapja a fizetését – 14 százalék tisztán készpénzben, 16 százalék vegyesen. Egyes ágazatok strukturális jellemzői is a készpénz felé terelik a lakosságot: a hulladékgazdálkodásban például a számlafizetések 73 százaléka még mindig postai csekken, azaz készpénzes befizetéssel történik. Emellett lélektani okai is vannak a készpénzhasználatnak: sokan biztonságosabbnak érzik a fizikai bankjegyeket, kis összeget készpénzben tesznek félre, és váratlan kiadásokra is így tartalékolnak – annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, ez a módszer nem véd az inflációval szemben.
ATM-robbanás az országban
Miközben a hagyományos bankfióki pénztárak száma országosan 48 hálózati egységgel 983 egységre csökkent, az ATM-hálózat egyetlen év alatt 511 új gép kihelyezésével, 9,9 százalékkal bővült, így összesen 5690 bankautomata üzemel az országban. A növekedés két jogszabályi folyamat eredménye: egyrészt az MNB 2023 elején kiadott rendelete, amely már előírt bizonyos ATM-telepítéseket a bankok számára, másrészt az a jogszabálycsomag, amely arra kötelezte a bankokat, hogy 2025 végéig az 1000 főnél nagyobb, 2026 végéig pedig az 500 fősnél nagyobb településeken ATM-eket telepítsenek.
A hálózatban ugyanakkor rendkívül nagy a szórás a gépcsoportok valós forgalmában: míg a frekventált kereskedelmi és turisztikai csomópontokon működő automaták meglepően magas forgalmat bonyolítanak, addig a kistelepüléseken elhelyezett berendezések között szép számmal akadnak kifejezetten alacsony kihasználtságú, tisztán ellátásbiztonsági szerepet betöltő gépek is.
A program még nem ért véget: a jogszabályi ütemezés szerint az 500–1000 fő közötti kistelepüléseken még 2026. december 31-ig kellene telepíteniük az ATM-eket a bankoknak. Az ATM-program folytatásáról, esetleges kiterjesztéséről a kormány dönt majd.
A meglévő hálózat funkcionálisan is átalakul: az intelligens, befizetésre is alkalmas gépek száma 18,6 százalékkal emelkedett, a befizetések értéke pedig egy év alatt 25,7 százalékkal ugrott meg. Mára a teljes hazai készpénzbefizetési forgalom 54,9 százaléka már a bankfióki pénztárosok kikerülésével, közvetlenül az ATM-eken keresztül áramlik vissza a pénzügyi rendszerbe.