Drónkupola a Karmelita tetején – hivatalosan is megerősítették a drónelhárító rendszert
A Honvédelmi Minisztérium a napokban megerősítette, hogy drónvédelmi rendszert telepítettek a Budai Várban található Karmelita kolostorhoz. A tárca a megkeresésre azt a választ adta, hogy a Karmelita drónelhárító rendszerével kapcsolatos szerződés minősített, minősítője a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese. A rendszer létezéséről korábban már 2023 tavaszán felmerültek információk rejtélyes antennák formájában, ám hivatalos megerősítés mostanáig nem érkezett.
Az úgynevezett anti drón rendszerek vagy drónkuplák összetett, fix telepítésű biztonsági rendszerek, amelyek segítségével megakadályozható, hogy zárt vagy érzékeny létesítmények környékén nem kívánatos drónok bukkanjanak fel. A berendezések autonóm módon észlelhetik, azonosíthatják, sőt bizonyos esetekben semlegesíthetik is a jogosulatlan drónokat, passzív rádiófrekvenciás figyeléssel, optikai kamerákkal és szükség esetén radarok útján, valamint zavarás és megbénítás révén.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a korszerű objektumvédelemhez hozzátartozik a drónvédelmi rendszer, a telepítés egyáltalán nem tekinthető rendkívüli intézkedésnek.
A rendelkezésre álló információk alapján vélhetően többszintű, akár radartámogatással is rendelkező drónelhárító rendszer védheti a Karmelita kolostort és környezetét, amely bármilyen időjárási körülmény mellett képes a működésre. A rendelkezésre álló fotóanyag alapján az egyik tetőszerkezeten rögzített eszközök elrendezése aktív és passzív elemeket ötvöző, fix telepítésű objektumvédelmi berendezésre utal.
A hardverek felépítése alapján három fő egység különíthető el. A 3D-s közelkörzeti radar tányérszerű egységként az épület feletti alacsony légteret, 0–300 méterig pásztázza, ami a drónok által leggyakrabban használt repülési magasság. Ez képes észlelni a rádiócsendben, előre programozott GPS-útvonalon repülő drónokat is, amelyekre a passzív érzékelők nem reagálnak. Az irányított rádiófrekvenciás zavaróegység panelantennaként a bemért drón irányába fókuszált zavarójelet sugároz a 2,4 GHz-es, 5,8 GHz-es és GNSS-sávokon, megszakítva ezzel a távirányítóval való kapcsolatot anélkül, hogy a környező városrész rádióforgalmát megbénítaná. Az iránymérő kisebb elemként szenzorként vagy taktikai adatátviteli egységként működik, biztosítva a rendszer térbeli lefedettségét és az érzékelők összehangolt működéséhez szükséges idő- és helyszinkronizációt.
Egy hadiipari, amerikai tőzsdei cég leányvállalata az ehhez hasonló, de egyszerűbb, lényegében hordozható berendezéseiért is több tízmillió forintnak megfelelő összeget kér, így a Budai Várban található műszaki egységek és telepítésük együttes költségét több százmillió forintra lehet becsülni.