A MOL extraprofitja: üvegvisszaváltás a háttérben
A MOL cég, vagyis a magyar energiaipar zászlóshajója, nem mindennapi üzletet kötött: közel 33 milliárd forint extraprofitot hoztak a vissza nem váltott palackok. Ezt a profitot gyakorlatilag úgy generálták, hogy senkinek sem kellett érte megmozdulnia. Ez itt a kiválóság vagy csupán egy újabb, jól álcázott trükk a magyar piac sajátos játszmáiból.
Hogyan működik a visszaváltási rendszer?
Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol a hulladékkezelő cégek már a termék forgalomba kerülésekor megkapják a visszaváltási díjat, ahelyett hogy a begyűjtött mennyiség után részesülnének ebből. A MOHU, ami a cég neve, minden egyes vissza nem váltott palack után bruttó 50 forintot keres. Ez a rendszer valójában az üzleti innováció és a jogalkotás szoros összefonódásának eredménye lehet, amit sokan inkább ügyeskedésnek tartanak.
Kérdéses felelősség
Felvetődik a kérdés: tudatos tervezés áll a koncessziós szerződés mögött, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat minden palackért már a forgalomba hozatalkor pénzt kapjon? A kormányzati hanyagság vagy előre megfontolt szándék rejlik mögötte? Egy dolog biztos: a polgárok zsebéből egy újabb pénzcsap megnyitásáról van szó, ami egyáltalán nem mentes a vitától.
Politikai és gazdasági összefonódások
A MOL rendszerint kisegíti a költségvetést különféle extraadókon és osztalékokon keresztül, így a gondolat, miszerint a koncessziós szerződésben újabb finanszírozási trükköket rejtettek el, nem is tűnik annyira meglepőnek. A MOHU fél év alatt összegyűjtött 33 milliárdos bevétele nem csupán rekord, hanem olyan jelenség, amely után érdemes alaposan körülnézni az üzleti etika labirintusában.
Hatalmas a lelkesedés?
Az üvegvisszaváltás iránti magyar lelkesedés hatalmasnak mondható, ahogy azt a MOHU is állítja, de vajon valóban akkora a társadalmi felelősségvállalás, mint ahogy azt a statisztikák mutatják? Az emberek ki tudják-e férni a zsebükből a nagyobb adóterheket a jól megnevezett „környezetvédelmi” intézkedések mellett? A profitérdekeltségek és a közvélemény reakciójának feszültsége egy örök kérdés, ami a gazdasági diskurzusokban mindig felmerül.