MI LESZ JÖVŐRE A HAZAI SZŐLŐÜLTETVÉNYEKKEL?
Az év végére a többség hazai borvidékein felbukkant az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca, amely a legkomolyabb növényegészségügyi kihívássá vált a magyar szőlőágazat számára. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a védekezés folyamata folyamatos és országos szinten is zajlik. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) együttműködve több mint 200 szemlecsoport járja be a szőlőültetvényeket, miközben drónokkal is nyomozzák a fertőzés jelenlétét, valamint központilag szervezett permetezéseket is végeznek az érintett területeken a késő őszi időszakban.
A közelmúltban a kormány módosította az aranyszínű sárgaság elleni védekezés szabályait, így a nem megfelelően művelt szőlőterületek esetén a tulajdonosokat intézkedésre kötelezhetik, akár az ültetvény kivágását is elrendelhetik. A hatósági intézkedések következtében érintett termelők állami és várhatóan uniós forrásokkal is támogatást kapnak. A kérdés ma már nem az, hogy jelen van-e a betegség működésünkben, sokkal inkább az, hogy a termelők, a szakmai szervezetek és az állam közös fellépése elegendő lesz-e a járvány terjedésének megfékezéséhez 2026-ra.
Gere Zsolt: A kutatási eredmények és szakértői tanácsok döntőek lehetnek
A villányi borvidék neves szőlész-borásza, Gere Zsolt megemlíti, hogy az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság régóta jelen van a térség ültetvényein, és e védekezés már nem halogatható. Az elterjedés leszorítása érdekében pufferzónát alakítottak ki a Tenkes csárda környékén, hogy megállítsák a kórokozó terjedését. Zsolt úgy látja, hogy a következő év döntő jelentőségű lesz, mivel sok helyi szőlész-borász megélhetése függhet a járvány kezelésének sikerességétől. Folyamatosan figyelemmel kísérik a legfrissebb kutatásokat, szakmai előadásokat hallgatnak, és fontosnak tartanák, hogy a termelők több gyakorlati információt kaphassanak a védekezésről.
Ipacs Szabó István: Megállíthatatlanul terjed, a tüneti kezelések nem elegendőek
A villányi borvidékről származó Ipacs Szabó István borásza, egy sokkal borúlátóbb képet fest a betegség megfékezéséről. Szerinte a járvány terjedése szinte megállíthatatlanná vált, és bár a rovarirtás, valamint a permetezés ideiglenesen lassíthatja a folyamatot, az egyedüli tartós megoldás a fertőzött tőkék teljes kivágása lenne. István hangsúlyozza, hogy a szőlőtermesztők eddig nem számoltak ezzel a kockázattal, ami következtében felkészületlenül kell szembenézniük a problémával, ahol a tüneti kezelések önmagukban nem elegendők az igazán hatékony védekezéshez.
Lamport József: Egy kemény tél jelentős segítséget adna a védekezésben
A 2025-ös „Év Bortermelője” címmel kitüntetett Lamport József szerint az amerikai szőlőkabóca megjelenése már tény, és nem az a kérdés, hogy kik érintettek, hanem hogy ki az, aki még nem, viszont rövid időn belül azzá válhat. A megelőző védekezések kulcsfontosságúak a következő időszakban, így azokon a területeken, amelyeket a kórokozó egyelőre nem érintett. Az egri szakember véleménye szerint egy kemény tél jelentős segítséget nyújtana a fertőzés terjedésének megállításában, amit jelenleg kedvezőtlen meteorológiai előrejelzések, és az éghajlatváltozás hosszú távú hatásai valós veszélyként mutatnak.
Ifj. Szentpéteri Attila: A következő év kiemelt témája lesz a járvány
A kunsági borvidéken tevékenykedő ifj. Szentpéteri Attila borász véleménye szerint az idei és a következő évben alkalmazott védekezési stratégiák döntő hatással lesznek a szőlő-bor ágazatra. Mint hangsúlyozta, nemcsak a szakmai döntések, hanem azok minőségi megvalósítása is kulcsfontosságú, hiszen a betegség egyéves lappangási ideje miatt sok termelő csak késlekedve szembesülhet a valódi problémával következő évben.
Vesztergombi Csaba: A kisebb területekkel rendelkező gazdák kevés információval rendelkeznek
A szekszárdi borvidék neves borásza, Vesztergombi Csaba szerint az amerikai szőlőkabóca megjelenése az ő borvidékükön már valóság, azonban a kis területen gazdálkodó termelők nehéz helyzetben vannak. Sokan közülük nem rendelkeznek elegendő információval a betegség kockázatairól, és nem tudják, hogyan kell eljárniuk a fertőzés elkerülésére.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a hatékony védekezés érdekében az állami szintű támogatás alatt szervezett, célzott szakmai tájékoztatókra lenne igény, hogy a termelők pontos információkkal rendelkezzenek a növényvédelmi intézkedésekről, a hatékony rovarirtó szerek alkalmazásáról, és a védekezés optimális időzítéséről, amivel nemcsak a betegség kockázatait csökkenthetik, hanem a szőlőültetvényeik jövőjét is biztosíthatják.