A Vadnyugat-Világrend Kezdetei
Donald Trump már az év elején berúgta a kocsmaajtót, jelezve, hogy kinek van hatalma az amerikai kontinensen. Az Egyesült Államok nemrégiben Venezuela területére indított katonai akciója, amely során 150 amerikai vadászgép bombázta az ország katonai infrastruktúráját, és maga Nicolás Maduro elnök elrablására is sor került, világosan mutatja, hogy a nemzetközi jogot a WBrian noteszben elég csak egy sorba írva kezelik. E döntés mögött mindössze egy ember, a regnáló amerikai elnök állt, aki nem volt hajlandó semmiféle nemzetközi jóváhagyásra támaszkodni, mindezt pedig csak az adott helyzet önvédelmi okaként tüntette fel.
Ezzel Trump nyíltan megszegte azokat az elveket, amelyek az államok közötti kapcsolatok alapját képezik, és ezzel súlyosan megsértette a nemzetközi jogot. Az akciót követő szkepticizmus azonban meglepő módon elmaradt a Nyugaton, a demokratikus értékek hívei ahelyett, hogy kritikával illették volna Trumpot, inkább elfordították a tekintetüket a történtektől. Az európai vezetők, akik korábban Ukrajna ügyében verbális háborút folytattak Oroszország ellen, most csöndben figyelik, ahogy Amerika, a „demokrácia őrzője”, az önkényuralom irányába tendál.
A Magyar Kormány Álláspontja
Orbán Viktor miniszterelnök a saját nemzetének érdekét a legfontosabbnak tartja, saját szavaival élve: „mi nem kívánunk kialakítani valamilyen globális erkölcsi álláspontot az akcióval kapcsolatban.” Mindez azt sugallja, hogy a magyar kormány nem aggódik a jogi vagy erkölcsi következmények miatt, amíg a történések Magyarország számára pozitív kimenetelűek. A néhány hónappal ezelőtti találkozó, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter Maduroval egyeztetett, a politikai képmutatás szimbóluma lett, hiszen a mostani beavatkozás elítélése helyett a kormányfő inkább az amerikai olajkészletek kontrollálását emelte ki, mint kedvező fejleményt.
A Világrend Átalakulása
A Venezuelában zajló konfliktus nem csupán a térség számára fontos, hanem globálisan is precedenst teremt. Ha Amerika bármilyen súlyosabb indok nélkül interveniálhat egy másik állam belügyeibe, akkor felmerül a kérdés: ki következik a sorban? Talán Kolumbia vagy Grönland? Ezzel szemben Gustavo Petro kolumbiai elnök már jelezte, hogy fegyveres válaszlépést fontolgatna egy esetleges amerikai támadásra, megénekelve a térség államainak védelmét a felesleges amerikai beavatkozásokkal szemben.
Trump tehát egy vadnyugat szellemiségét idéző jelenetet teremtett, ahol a legjobban befolyásolt nemzetek a saját érdekeiket és erőfölényüket a nemzetközi jog és a diplomácia fölé helyezik. Az eljárás folytatása esetén nemcsak Venezuela jövője kerül veszélybe, hanem a globális béke és stabilitás is, hiszen amiket itt látunk, azok újabb nyílt agressziókat és konfliktusokat szülhetnek.
A történelem során beavatkozások sokaságát láthattuk, viszont ez alkalommal a nemzetközi közösség hitelessége áll a tétre, hiszen a világ legnagyobb hatalma, az Egyesült Államok lábbal tiporja a nemzetközi normákat. A kérdés az, hogy meddig tart az a csend, amely eddig megvédte őket a kritikai felelősségtől.
A vadnyugat-világrend eljövetelének megértése érdekében nem csupán a politikai, hanem a morális irányt is újra kell értelmezni a globális színtéren.