Tisztességtelenség a gazdagodás mögött
A héten nyilvánosságra került a 100 leggazdagabb magyar listája, amely újabb köszönőlevelet írt a társadalmi méltányosságnak. Az Europion legfrissebb felmérése szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy egy egészséges társadalomban nincs helye a gazdagok elképesztő operációjának.
A leggazdagabbak ismerete és társadalmi reakciók
Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, és Gattyán György nevei fémjelzik a szupergazdagok listáját. A magyar közvélemény jelentős része, pontosabban 76%-a Mészáros tevékenységével tisztában van, ám a kormányzati kapcsolatait sokkal többen érzékelik, mint ahányan ténylegesen tudják, mivel foglalkozik.
Kormányzati közelség és a társadalom percepciója
A kormány közelében elhelyezkedő gazdag vállalkozók megítélése egyértelmű: a közvélemény túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy e milliomosok számos esetben a hatalom közelében manővereznek. Csányi Sándor esetében a válaszadók 47%-a gondolja őt kormányközelinek. Ezzel szemben a másik oldalon Garancsi István és Szijj László aktivitása 20%-os ismertséggel bír.
Negatív asszociációk és előítéletek
A felmérés rávilágít arra, hogy a gazdagokkal szembeni előítéletek és a negatív asszociációk szinte általánossá váltak. Jellemző, hogy a Tisza-szavazók és más ellenzéki pártok hívei mértékadónak tartják a legnagyobb magyarnak mondott zsebeket, sőt, sokkal nagyobb arányban érzékelik őket a kormánnyal való összefonódásban, mint maguk a kormánypártiak. Mészáros Lőrinc személye azonban mindkét tábor körében azonosítja a közelséget a hatalomhoz.
A társadalmi feszültségek tükrében
Összességében elmondható, hogy a gazdasági ugrások mögött húzódó tisztességtelenség árnyéka ott lebeg a magyar társadalom feje felett. Az elhúzódó válság, a pozíciókhoz fűződő kapcsolatokról való tudás és a gazdagok hatalmának felismerése együttesen formálják a közvéleményt és annak kritikáját.