Ágy nélküli fekhelyek és rabszolgaság a BYD gyárépítkezésén
A Bahia állam ügyészei drámai vádakat fogalmaztak meg a kínai BYD elektromosautó-gyártó ellen, mely szerint a cégnél és alvállalkozóinál dolgozó 220 kínai munkás „emberkereskedelemnek és rabszolgasághoz hasonló körülményeknek” volt kitéve. A gyárépítés során a munkások nem csupán elmondhatatlan körülmények között laktak, de egészségügyi és higiéniai körülményeik is elfogadhatatlanok voltak.
Jogellenes munkaszerződések és kimerítő munkarend
A munkások állítása szerint másfél hónapon át ágy nélküli fekhelyeken aludtak, minimalista és egészségtelen körülmények között. Egyetlen vécét 31-en osztottak meg, ezzel megerősítve a lakhatásügyi igénytelenséget. Az ügyészek szerint a vállalat munkaszerződéseket íratott alá velük, melyek jogellenesek, egyúttal megfosztotta őket útlevelüktől és pihenőnap nélkül dolgoztatta őket.
Kártérítési igény és a világ következő elektromosautó-özönje
Az ügyészek 257 millió brazil real kártérítést követelnek, ami körülbelül 45,5 millió dollárnak felel meg. Az eset rávilágít arra a sürgető problémára, hogy a világ törekvése a fenntartható jövő felé haladva is elmaradhat, ha ennyire súlyos munkajogi szabálysértések mennek végbe. A BYD gyár építkezése, amely az első ázsiai régión kívüli elektromosautó-üzem lett volna, most kérdéses, hogy egyáltalán elkészül-e a kitűzött határidőre.
A vállalat reakciója: hol a zéró tolerancia?
Habár a BYD korábban kijelentette, hogy „zéró toleranciát” tanúsít az emberi jogok megsértésével szemben, jelenlegi cselekedeteik éppen az ellenkezőjét mutatják. A munkások sorsa, a jogsértések és a cégek felelőssége nem csupán jogi, hanem morális kérdéseket is felvet, amire sürgős választ vár a társadalom.