Két tűz között: Európa fenntartható jövője
Az európai környezetvédelmi gyakorlatok egyre inkább a racionalitás irányába mozdulnak el, háttérbe szorítva a zöld illúziókat. A cégek üzleti megtérülésének biztosítása érdekében kulcsszerepet játszanak az ESG-szempontok, amelyek nem csupán a környezeti érdekek, hanem a gazdasági versenyképesség összefonódását is tükrözik. Az új iparágak feletti kontroll pedig nemcsak üzleti előnyöket, hanem politikai befolyást is hozhat az Európai Unió számára, amely a globális erőviszonyok feszültségében formálódik.
E szempontrendszerről Wieder Gergő, a KPMG szakértője, a Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia során kifejtette, hogy a túlzott adminisztratív terhek és elvárások lassan teret adnak azoknak a nem pénzügyi kockázatoknak, amelyek komoly hatással lehetnek a vállalatok működésére. Az ESG nem egy száraz jelentéstételi kötelezettségről szól, hanem arról, hogy a cégek környezeti és társadalmi hátrányait hogyan tudják csökkenteni, ezzel javítva a vállalati teljesítményüket.
Wieder Gergő úgy látja, hogy a fenntarthatóság fogalma szorosan összefonódik a történelemmel, hiszen ezen a téren mindig is jelen voltak olyan kihívások, mint a klíma- és vízválságok, amelyek népvándorlásokat is előidéztek. Az állami hatóságoknak mindig is kreatív válaszokat kellett adniuk, hogy megőrizzék a társadalmi rendet és a közbiztonságot. A Római Birodalom bukása is figyelmeztet arra, hogy a fenntarthatóság mennyire központi jelentőségű lehet a stabilitás fenntartásában.
Az ESG értékének felismerése tehát nem csupán modern vívmány, hanem a társadalom fejlődésének elengedhetetlen része. E kérdéseket sürgetően kell kezelni, hogy az üzleti környezet hatékonyan tudjon reagálni a globális kihívásokra és a fenntartható fejlődés követelményeire.