Negatív Jelentés a Magyar Bankszektorról
Az S&P Global Ratings legújabb értékelése szerint a magyar bankszektor gazdasági kockázatai negatív irányba változtak. A hitelminősítő a költségvetési nyomás, az intézményeken belüli gyengeségek, valamint a külső kitettség emelkedését jelölte meg a negatív értékelés fő indokaként. A Banking Industry Country Risk Assessment (BICRA) besorolását azonban változatlanul hagyták, ahogy az OTP Bank minősítése is érintetlen maradt.
Az S&P Globál friss jelentése a magyar bankszektor közelmúltbeli BICRA felülvizsgálatára épül, amely a gazdasági kockázati kilátások stabilról negatívra történő módosításáról számol be. A szakértők megjegyzik, hogy a jövőbeli állami kiadások a választások előtt újabb terheket jelentenek a már amúgy is feszes költségvetésre, ezzel szűkítve a fiskális mozgásteret. A költségvetési fegyelem lazulása pedig tartós makrogazdasági egyensúlytalanságokhoz vezethet, továbbá nehezíti a jegybank számára az inflációs célok elérését, rontva a fiskális és monetáris politika közötti egyensúlyt.
Amennyiben a magyar költségvetési helyzet még tovább romlana, az jelentős negatív hatással lenne a makrogazdasági kilátásokra, ami a banki jövedelemtermelő képességet és az eszközminőséget is érintené. Az uniós források lehívása is alacsony szakaszban áll, mivel a jogállamisági eljárások miatt befagyasztott összegek gátolják a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Az S&P kiemeli, hogy Magyarország nem hajtott végre alapvető reformokat, mint az összeférhetetlenség megelőzését és a korrupció leküzdését célzó jogszabályi módosításokat.
Továbbá az ország fokozott kitettséggel bír az orosz energiaellátás kockázatai iránt is. Ha Magyarország 2027-től nem kap újabb mentességet az uniós orosz energiaimport-tilalomtól, az emelkedő energiaárak érdemben befolyásolhatják az energiaintenzív magyar gazdaságot.
A magyar ingatlanpiacon is egyre fokozódik a sérülékenység, bár a megfizethetőségi mutatók kedvezőek az erős reálbér-növekedés miatt. Az ingatlanok ára reálértéken 12,9%-kal nőtt 2025 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami a fiatal vásárlók számára aggasztó helyzetet teremt a már meglévő alacsony kínálat mellett. Az állami támogatások és adókedvezmények piaci egyensúlytalanságot idéznek elő, ami fokozza a túlértékeltséget, közvetlenül fenyegetve a bankszektort.
A bankok nem teljesítő hiteleinek aránya 2025 első felében 3%-ra és 1,8%-ra csökkent a lakossági hitelek esetében, ám a megnövekedett hitelkockázatú hitelek száma megsokszorozódott a járvány előttihez képest. Az S&P szerint a 2026 közepéig tartó kamatstop ugyan segít megtartani a portfólióminőséget, de eltakarja az eszközminőség valós állapotát.
Bár a pénzintézetekre nehezedő terhek jelentősen nőttek a különadók bevezetésével, az állami hitelezési programok eddig támogatták a hitelezés bővülését és a profitnövekedést. Azonban a szűk költségvetési mozgásteret figyelembe véve, ezek fokozatos visszavágására is számítani lehet. Orbán Viktor is utalt a különadók hatására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóján.
Az S&P értékelése szerint Magyarország intézményi hatékonysága elmarad az európai viszonyoktól, a piaci torzítások pedig gyakran hátrányosan érinthetik a bankok külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét, továbbá ronthatják a külföldi befektetők közérzetét. Az alapviszonyok azonban kedvezőek, mivel a legtöbb magyar bank elegendő tőke- és jövedelmi pufferrel rendelkezik a mérsékelt negatív sokkok kivédésére. A közeljövőben május 29-én várható, hogy az S&P frissítéseket ad ki Magyarország helyzetéről.