Magyarország a 36. a szabadalmi világranglistán
Monaco kiemelkedően vezeti a szabadalmi rangsort, amely több mint 307 000 szabadalommal rendelkezik, 100 000 főre vetítve. Ezt követi Luxemburg, amely jelentős lemaradással a második helyen áll, 24 318 szabadalommal. A rangsort Dél-Korea vezeti a legfontosabb gazdaságok között, megelőzve Japánt, az Egyesült Államokat és Kínát. Érdekes, hogy Monacóra vetítve 100 000 főre több mint 300 000 szabadalom jut, ami több mint tizenkétszer magasabb arány, mint a következő ország esetében.
A szabadalmi tevékenység koncentrációja gyakran a kis pénzügyi központokban figyelhető meg, nem pedig a nagy ipari gazdaságokban. Monaco és Luxemburg nem csupán az innovációs tevékenységek terén jeleskedik, hanem szellemi tulajdonjogi központként is nagy szerepet játszanak a globális piacon. Az Írország és Svájc hasonló előnyökkel bír, köszönhetően kedvező adózási és szabályozási környezetüknek.
Dél-Korea ipari gazdaságai között kiemelkedik a Samsung és az LG, valamint az innovációs ökoszisztéma, amely folyamatosan fejlődik. Európa más kis gazdaságai is figyelemre méltó szabadalom-mennyiséggel rendelkeznek, különösen Izland, amely 100 000 főre vetítve 2418 szabadalmat mondhat magáénak. Magyarország a 36. helyen áll 374 szabadalommal, míg az Egyesült Államok 1051 szabadalmat birtokol 100 000 főre vetítve, ezzel a nyugat-európai országok mögött helyezkedik el a ranglistán.
Kína szintén jelentős szereplőként van jelen a globális piacon, 5,6 millió aktív szabadalmával, ugyanakkor népességarányosan csupán 404 szabadalom jut 100 000 főre, ami 34 másik ország után áll. A szabadalmi tevékenységek eloszlása és arányai világosan tükrözik a különböző országok innovációs potenciálját és gazdasági helyzetét.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások
Az aktuális munkaerőpiaci helyzet és a demográfiai kihívások szembeállítják a társadalmat az aktív 50-60 éves korosztály munkaerőpiaci részvételének támogatásával. A gazdasági értékteremtés szempontjából alapvető, hogy milyen megoldások születnek a munkaerőhiány kezelésére. Az a kérdés, hogy milyen lépések szükségesek a korosztály bevonására a gazdaságba, és hogyan lehet ösztönözni a fenntartható munkavállalást.
Az elkövetkező Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026 új lehetőségeket kínál a szakmai diskurzusra és a megoldási javaslatok kidolgozására.