Hatalmas különbségek Európában a villamosenergia-függőségekben
Az elmúlt évek geopolitikai eseményei, különösen Trump iráni háborúja, rávilágítottak arra, hogy mennyire létfontosságú az energia önellátás kérdése a világ országai számára. A megújuló energiaforrások szerepe ebben a kihívásban megnövekedett, hiszen ezen energiaformák segítségével a régiók függetlenebbé válhatnak a külső energiaforrásoktól.
2026. április 5-én Hollós János cikkében a világgazdaság legnagyobb problémájának az energiakitettséget nevezte meg. A cikk során három különböző földrajzi területet emel ki: Kubát, a Távol-Keletet és Európát, amelyek mind egyedi kihívásokkal néznek szembe az energiaellátás terén. Magyarország például a rezsicsökkentés politikájának hatására nem tudott lépést tartani a megújuló energiák előretörésével, hiszen a mesterségesen alacsony tartós energiaárak jelentősen rontották a zöld energiaforrások megtérülését. Ennek következtében hazánk a megújuló energiahasználat terén lemaradt az európai mezőnyből.
A legfrissebb Eurostat adatok szerint a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-ellátás legmagasabb arányait Skandináviában találjuk, különösen Dánia kiemelkedő teljesítményével, ahol a villamosenergia 92,4%-át szélenergiából nyerik. Osztrák például 83,1%-os arányt ér el vízerőművekkel, míg Portugália 82,9%-ban szintén víz- és szélerőművekkel biztosítja energiaellátását.
Az alacsonyabb arányú országokat tekintve Málta számít a legkevésbé megújuló energiaforrást felhasználónak 16,2%-kal, amit Csehország (16,6%) és Szlovákia (17,8%) követ. Ezen különbségek nem csupán statisztikai adatok, hanem komoly következményekkel bírnak a környezeti fenntarthatóságra és az országok gazdasági stabilitására is.
Ahogy a nemzetközi színtéren a verseny élesedik, világossá válik, hogy a jövőbeni energiaellátás fenntartásához nélkülözhetetlen a megújuló energia forrásokra való átállás, amely nélkül a gazdasági versenyképesség is csorbulni fog.