Az Orbán-kormány tudta, hogy teljesíthetetlen a költségvetés
A 2026-os költségvetést a Parlament 3,7%-os GDP-arányos hiánnyal fogadta el, azonban az új kormány átvilágítása szerint kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3%-ra rúgott volna. Az Európai Unióval kötött megállapodások és a korábbi intézkedések miatt az idei évre további lépések nélkül a hiányt sikerült 7,5%-ra csökkenteni.
A módosítás szükségessége
A kormány a 2026-os költségvetést augusztus végéig módosítani kívánja, új hiánycélt határozva meg. Október végéig benyújtják a 2027-es költségvetést, és kidolgozzák a középtávú költségvetési tervet.
Eltérés a tervezett és a tényleges hiánypálya között
A 2026-os költségvetés elfogadása előtt belső előrejelzések szerint a várt hiány 6,8%-ra emelkedett, amelynek legfőbb okai politikai jellegű döntések voltak. Az olyan kampányintézkedések, mint a 14. havi nyugdíj bevezetése, 1,3%-kal növelték a hiányt. Ezen felül a közszolgáltatások támogatása 0,4%-ot tett hozzá a deficithez.
Részletes kihatások
További tényezők, mint az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások, mint a 35 éves útkoncesszió és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési program költségei 0,9%-ot rontottak a költségvetésen. Az uniós bírósági határozatok miatt visszafizetendő CO2-kvótaadó és bányajáradék 0,5%-kal emelkedett. Emellett a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény is a tervezett 2,5%-os növekedés helyett csak 0,5%-ra, 2026-ban pedig a 4,1%-os cél helyett 1,6–2,0%-os várakozásokhoz vezetett.
Költségvetés és jövőbeli kihívások
Az elkövetkező időszakban a kormány várhatóan komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a hiánycélok betartása létfontosságú lehet a gazdasági stabilitás biztosításához. A költségvetési terveken, valamint a közszolgáltatások fenntartásán folytatott politikai diskurzus a következő időszak kulcsfontosságú témájává válik.