Pénzügyi és közétkeztetési helyzetkép Magyarországon
A legfrissebb tőzsdei adatok alapján a BUX index értéke 146 453,37 pont, ami 0,95%-os emelkedést jelentett a nap folyamán, összesen 1 373 pont növekedéssel. Az OTP részvényei 46 890 forinton zárták a napot, 1,41%-os, azaz 650 forintos emelkedéssel. A MOL árfolyama 4 500 forintra nőtt, ami 0,27%-os, azaz 12 forintos emelkedést jelentett. A RICHTER 11 740 forinton végzett, 0,34%-os, 40 forintos növekedéssel zárva, míg a Magyar Telekom részvényára 2 750 forintra emelkedett, 0,81%-os, 22 forintos növekedést árulva el.
Közétkeztetés a magyar egészségügyben
Újabb figyelmeztetések érkeztek a magyar egészségügyi közétkeztetés állapotáról. 2012 óta több kórházban mindössze 550 forintból készítik el egy beteg napi négy étkezését. Czirbesz Gergely, a Gasztvitál csoport stratégiai igazgatója, az interjújában rámutatott, hogy sürgős intézkedések szükségesek a közétkeztetés színvonalának emelésére.
A közétkeztetés népszerűsége világszerte vitathatatlan, hiszen naponta körülbelül hárommillió ember részesül az ágazat szolgáltatásaiból, mely magában foglalja az iskolák és idősek otthonainak étkeztetését is. A piacon található szolgáltatók feladata a minőségi étkezés biztosítása, amely a gyermekek esetében különösen fontos, hiszen a gyermekétkeztetés biztosítása még mindig elsősorban önkormányzati hatáskörben marad.
A közétkeztetési rendszer pénzügyi alapjai
Magyarországon a közétkeztetési rendszert három fő forrásból finanszírozzák: az állami normatívából, a szülők által fizetett ebédpénzből, valamint az önkormányzat saját hozzájárulásából. Jelenleg az állami normatíva körülbelül 186 milliárd forintot tesz ki az idei költségvetésben. A gyermekvédelmi törvény is meghatározza a közétkeztetési piac működését, a normák pedig biztosítják, hogy a szülők által befizetett díjak megfeleljenek az alapanyagok beszerzésére fordított költségeknek.
A 2014-es EMMI-rendelet előírja az egyes korcsoportok számára biztosított ételek mennyiségét és gyakoriságát is, beleértve a hal gyakoriságát és az egyes köretek fajtáit is. Ezen előírásokat a vállalkozóknak be kell tartaniuk, amiket a kormányhivatalok folyamatosan ellenőriznek.
A jövőbeli intézkedések és reális elvárások
Czirbesz Gergely hangsúlyozta, hogy a legnagyobb problémát az állami normatívák emelésének szükségessége jelenti, hiszen a főzőkonyhák fejlesztésére annyi pénz nincs, amennyire szükség lenne. Az infrastrukturális fejlesztések is megkerülhetetlenek, hiszen a jelenlegi konyhák sok esetben évtizedes állapotban várják a felújítást. Az ideális helyzet érdekében sürgős állami beavatkozásokra lenne szükség, hogy a közétkeztetéssel foglalkozó szolgáltatók megfelelő színvonalú ételeket tudjanak előállítani és biztosítani a rászorulók számára.