Helyrehozza-e a Tisza kormány az előd-kormányok húsz éves jogsértését?
A 2027-es költségvetési tervek megismerése után sem felhőtlen a kárpótlásijegy-tulajdonosok öröme. A jegytulajdonosok a Tisza választási győzelme után erős bizalommal fordultak az új kormány felé, hiszen 2006 decembere óta egyetlen korábbi kabinet sem biztosított számukra felhasználási lehetőséget. Így tett a Gyurcsány Ferenc, a Bajnai Gordon és az Orbán Viktor vezette kormány is annak ellenére, hogy az 1991-es XXV. törvény – a jegytulajdonosok jogértelmezése szerint – folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a mindenkori kormány számára.
Az illetékesek a törvény hatályosságát és a kárpótlási jegyekben megtestesített törvényi kötelezettséget elismerték, a „folyamatos” felhasználási lehetőség biztosításának kötelezettségét azonban vitatták. A kárpótlási törvény elszabotálásának felelőssége a számok szerint 12 százalékban Gyurcsány Ferencet, 6 százalékban Bajnai Gordont, 82 százalékban pedig Orbán Viktort terheli.
A miniszterelnöki felelősség
A törvényben szövegszerűen valóban nem szerepel a „folyamatos kötelezettség” kitétel, más jogszabályok sem rögzítenek hasonlót. A számviteli törvény például nem tartalmazza, hogy a nyugta- és számlaadási kötelezettséget az év 365 napján be kell tartani, mégsem valószínű, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elfogadná azt a kifogást, miszerint munkaszüneti napon nyújtott szolgáltatás miatt nem állítottak ki számlát.
A kárpótlási törvény ezzel szemben tételesen kitér arra, mikor és hány alkalommal szüneteltethető a felhasználás biztosítása: az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását 1996. december 31-ig évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra függesztheti fel, ezt követően a vásárlási célú felhasználás nem korlátozható.
A jegytulajdonosok idén a Pénzügyminisztériumtól olyan magyarázatot kaptak a felhasználási lehetőség elmaradására, miszerint azt nem tervezték be a 2026-os költségvetésbe. A kárpótoltak tehát az indoklás szerint amiatt kerültek joghátrányba, mert a jogalkotó a költségvetés megalkotásakor erre nem tért ki. Ez a mulasztás a költségvetés megalkotóinak róható fel, és a jövő évi költségvetés elfogadásáig még pótolható.
Mekkora terhet jelent a kivonás?
Arra a kérdésre, mekkora terhet ró a költségvetésre a kárpótlási jegyek kivonása, friss, hiteles adatok nem érhetők el, korábbi adatok alapján a teher elméletileg 2-4 milliárd forint körülire tehető. Az elméleti jelző azért indokolt, mert a még állampolgároknál lévő jegyek nagyobb része fizikai, azaz kinyomtatott értékpapírként került a jogosultakhoz 1991 és 1994 között. Csak kisebb részét, mintegy 300-500 millió forint értékben tették tulajdonosaik értékpapírszámlára.
A fizikai jegyek nagyobb részét valószínűleg már a tulajdonosaik vagy örököseik sem tartják számon, a papírok többsége elkallódott. Így a tényleges költségvetési teher hozzávetőleg egymilliárd forint lehet.
Mire számítanak a jegytulajdonosok?
A jegytulajdonosok a húsz évnyi kényszerű várakozás miatt – amely kizárólag a korábbi kormányok mulasztásos törvénysértésének róható fel – a kárpótlási törvényben rögzített 1742 forintos kamattal növelt névértéken felül az infláció miatt elszenvedett veszteség enyhítését várják.
Az 1991-es XXV. törvény szelleméből kiindulva a húsz évnyi felhasználási szünetre ugyanazt a jogalkotói akaratot kellene alkalmazni, mint amit a törvény azok számára biztosított, akik a kárpótlási igények beadásakor hivatali kapacitáskorlátok miatt kerültek hátrányba. Ezt a törvény a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékában ismerte el. Amennyiben a Tisza-kormány ugyanebben a mértékben növeli meg az 1994. decemberére 1742 forintra emelt névértéket, akkor a húsz éves felhasználási szüneteltetés miatt 2007 januárjától mostanáig a kamattal növelt névértéket hozzávetőleg a duplájára kell emelni. Ha a veszteséget az infláció mértékével ismerik el, az valamivel nagyobb összeget eredményez. A kompenzáció mértékét törvénymódosítással lehet megadni a jogosultak számára.
Szintén törvénymódosítással lehet reparálni azt a joghátrányt, amely abból származik, hogy az Orbán-kormány 12 éven keresztül nem gondoskodott az Európai Unió 2013-ban alkotott rendeletének 2025. december 31-ei hatállyal történő alkalmazkodásáról, miszerint e határidő után kárpótlási jeggyel nem lehet a tőzsdén kereskedni. Azok a jegytulajdonosok, akik éveken át tartós befektetési számlán tartották jegyeiket egy későbbi beváltás reményében és az adómentesség érdekében, most kérdéses helyzetbe kerültek a jegyek tőzsdei kereskedésének megszüntetésével.
A Tisza-kormánynak a kárpótlási jegyesek újólag elszenvedett jogsérelmei miatt, valamint a jogállamiság helyreállítására tett vállalása érdekében egyrészt biztosítania kellene az 1991-es XXV. törvény betartását, másrészt az előző kormányok húsz éven át tartó mulasztásos törvénysértéséből fakadó anyagi veszteségek kompenzálását.