Ambiciózus hiánycsökkentést tervez a jövő évi költségvetés
A kormány 2027-re tervezett költségvetési konszolidációja különösen ambiciózus – mondta a Költségvetési Tanács elnöke egy hétfői budapesti konferencián. Horváth Gábor szerint a hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet, a javulás döntő része pedig az elsődleges egyenleg javításából származhat. Az elmúlt három évtizedben mindössze három olyan év volt, amikor az éves hiánycsökkenés meghaladta a három százalékpontot – tette hozzá.
Nem túlzottan optimista a 2,4 százalékos növekedési előrejelzés
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács hagyományos őszi konferenciáján az elnök kiemelte: a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimistának, az elemzői előrejelzések középértéke alatt van. A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat – tette hozzá. A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében, kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot.
A különadók kivezetése jelentős kihívást jelent
Horváth Gábor kitért a különadókra is, amelyek a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent. A jövő évi költségvetésben a kormány továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással. A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is. A tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek, és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérséklik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.
Lassuló hiánycsökkentés 2027 után
A kormány a 2027–2030 közötti középtávú előrejelzésben visszafogott gazdasági és költségvetési pályával számol, ami indokolt lehet a korábbi ambiciózus, akár 4 százalékos GDP-növekedési tervek fényében. A hiánycsökkentés üteme 2027 után lassulhat, ami az államadósság viszonylag mérsékelt csökkenését eredményezheti – mondta Horváth Gábor.
Új növekedési modellre van szükség
Az adósságráta érdemi csökkentéséhez a költségvetési konszolidáció mellett tartós gazdasági növekedésre és elsődleges költségvetési többletre is szükség van – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke. A jelenlegi helyzet ettől eltér: a növekedés mérsékelt, és az elmúlt évek konszolidációs intézkedései ellenére sem sikerült elsődleges költségvetési többletet elérni. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az új gazdasági növekedési modell és az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai stratégia részleteinek kidolgozása. A megfelelő költségvetési politika önmagában nem jelent megoldást, ezért strukturális intézkedésekre is szükség van, hogy a gazdaság ismét növekedési pályára álljon – tette hozzá.
Kockázatot jelent az energiaimport-függőség
A régiós költségvetési elnökök kerekasztal-beszélgetésén Horváth Gábor kitért arra is, hogy jelentős kockázatot jelent az ország magas energiaimport-függősége, és egyfajta kockázatkezelésnek is tekinthető a kormány részéről, hogy a jövő évi büdzsében több forrás áll rendelkezésre rezsitámogatásra. Szólt arról is, hogy a 2027-es költségvetés benyújtása az első próbatétel volt a kormány számára, és a piaci reakciók azt mutatják, hogy ez megfelelt a várakozásoknak. A választásokat követő hozamcsökkenés kapcsán kiemelte, hogy a kormány még élvezi a pénzügyi piacok és a hitelminősítők bizalmát. Bár Lengyelország hitelminősítői besorolása két-három fokozattal kedvezőbb, a tízéves magyar állampapírok hozama jelenleg alacsonyabb a lengyel kötvényekénél.
Európai kitekintés: a növekedés hiánya a fő kihívás
Az európai kontextusra kitérve az elnök kiemelte, hogy az európai gazdaságpolitika legfontosabb kihívása továbbra is az alacsony gazdasági növekedés, a strukturális problémák, valamint a termelékenység és a versenyképesség hiánya, és a magas államadósság elsősorban ezeknek a problémáknak a tünete. Közép-Európában nem elsősorban az államadósság nominális szintje, hanem a növekedés üteme jelent kihívást – jegyezte meg Horváth Gábor.