Elemzők: a tőzsdei AI-lufi kipukkadhat, de a technológia velünk marad
A mesterséges intelligenciához köthető részvények jelenlegi tőzsdei árazása jelentős kockázatokat hordoz, egy esetleges árfolyamzuhanás azonban nem jelentené magának az AI-technológiának a végét – hangzott el egy befektetési szakmai webináriumon. A részvénypiaci szereplők szerint a technológiai szektor árazása gyakran vágyvezérelt, ahol a magas növekedési potenciál arányosan nagy kudarckockázatot is jelent.
Az egyik leggyakrabban említett példa az Nvidia, amelynek mintegy 200 milliárd dolláros várható profitjához közel 5500 milliárd dolláros piaci értéket kell megvásárolni. Ez csak akkor térül meg, ha a profit tovább ugrik, azt azonban rendkívül nehéz megítélni, hogy a versenytársak mennyire tudják lemásolni a cég chiptechnológiáját és megtörni versenyelőnyét.
Érett vállalatok felé mozdulnak a befektetők
A szakértők szerint a befektetési stratégiák szándékosan az érett, jól árazható vállalatok felé mozdulnak el, amelyek profitja szűk sávban mozog, így megbecsülhető. Ez éles ellentétben áll a korai fázisú, AI-hoz kötött cégekkel, ahol a befektetés inkább hit alapú, mint elemzésen nyugvó. Ennek ára, hogy kimaradnak a nagy, mánia generálta hozamokból, cserébe viszont akkor sem szenvednek jelentős veszteséget, amikor a lufi kipukkad. A technológiáról nem alkotnak negatív értékítéletet, kizárólag a jelenlegi tőzsdei értékeltségi lufit tartják kockázatosnak.
Az AI egyelőre a munkaerő hatékonyságát növeli
A jelenlegi fázisban az AI-t inkább a meglévő munkaerő hatékonyságának növelésére érdemes felhasználni. Egy tíz elemzőből álló csapat által lefedett terület akár meg is duplázható a segítségével, anélkül, hogy létszámot kellene növelni. Az igazi konszolidáció, amikor az AI tényleges munkahelyeket vált ki, egy ennél jóval későbbi fázisban várható. Az átlagos, sablonos részvényelemzést az AI már ma is legalább olyan jól végzi el, mint egy ember, de az átlagos elemzés önmagában nem termel piacot meghaladó hozamot, hiszen az egész piac ismeri és használhatja.
A polikrízis és a kötvényhozamok jelentik a fő kockázatot
Az elemzők a polikrízis veszélyére is kitértek, amely az egyszerre zajló energia-, klíma-, politikai és háborús válságokat jelöli. A nagy tőzsdéket domináló legnagyobb vállalatok profitját ezek a hosszú távú folyamatok rövid távon nem érintik érdemben. Nagyobb bajt jelentene, ha egy amerikai vagy kínai cég olyan áttörést hozna az AI terén, amely ugyanazt a teljesítményt sokkal kevesebb számítási kapacitással érné el.
A jelenlegi legnagyobb kockázatnak az emelkedő kötvényhozamokat nevezték, amelyeknek két fő oka van: egyrészt az AI-beruházások hatalmas tőkeigénye miatt távozik a pénz a kötvénypiacról, másrészt a világ kormányai egyre felelőtlenebbül költekeznek. A magasabb kötvényhozamok mellett kevésbé lesz vonzó a részvénybefektetés.
Nem zöld befektetés, hanem félreárazott eszköz
Az energiaátmenettel kapcsolatos befektetéseknél a stratégia lényege, hogy nem az ESG vagy zöld narratíva miatt vásárolnak, hanem mert saját elképzelésük van az energiafelhasználás jövőbeli alakulásáról. Például arról, hogy a megújuló energia növekvő szerepe szükségszerűen tárolási kapacitást, leginkább akkumulátort igényel majd, ami felhajtja a lítium iránti keresletet. Ebből a logikából kiindulva keresnek olyan egyedi eszközöket, például alulértékelt lítiumbányát, amely a lítiumár-várakozásaikhoz mérten olcsónak számít.
Egy mánia, amely rossz véget ért
A zöldenergia-részvények és a lítiumbányák a 2021-es mánia után brutális, esetenként akár 80 százalékos zuhanást is elszenvedtek. Hasonlóan alakult a Zoom részvénye, amely a Covid alatti csúcsáról mintegy 90 százalékot esett vissza, miközben a vállalat alapjaiban ugyanaz maradt. A jelenlegi lítiumár nem alacsony, de a befektetési stratégia nem egy nyomott lítiumpiacra fogad, hanem arra, hogy az adott bányák értéke nincs összhangban a lítiumár-előrejelzéssel. Ez a különbség a spekulatív trendkövetés és a fundamentális, egyedi eszközre épülő értékalapú befektetés között.