Fokozódó aktivitás Irán legjobban védett nukleáris létesítményénél
Az amerikai hírszerzés és kormányzat élénk figyelemmel kíséri a Zargosz-hegységben, a natanzi urándúsító közelében található, Csákány-hegy néven ismert hegy gyomrába vájt bunkerrendszert, ahol a műholdfelvételek tanúsága szerint példátlan élénkségű tevékenység zajlik.
A szigorúan védett, feltehetően a nukleáris programhoz kapcsolódó létesítményt sem a korábbi 12 napos háború, sem a 2025-ös csapások, sem a jelenleg zajló konfliktus során nem érte támadás. Az amerikai elemzőközpont, a CSIS friss jelentése szerint a környéken olyan intenzív munkálatok folynak, amire a létesítmény történetében még nem volt példa, és a jelek szerint immár nem egyszerű földmunkákról, hanem föld alatti építkezésről, valamint a külső megerősítésre irányuló további munkálatokról van szó.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy a natanzi létesítmény – amelyet korábban több-kevesebb sikerrel már megtámadtak – funkcióinak egy részét veheti át a Csákány-hegy alatti komplexum. A CSIS az itteni tevékenységet „gyanúsnak” minősítette.
Trump kemény figyelmeztetése Iránnak
Az amerikai kormányzat és Donald Trump elnök osztja az elemzők aggodalmait. A republikánusok félidős választási gyűlésén az elnök kijelentette: „Észrevettük, hogy van egy kis tevékenység a Csákány környékén. Azt tanácsolnám Iránnak, hogy ne próbáljon semmit simlizni, mert nagyon keményen le fogunk csapni rájuk.”
Egy ilyen fenyegetés azonban csak akkor váltható valóra, ha az amerikai haderő rendelkezik megfelelő képességekkel. Irán három másik nagy nukleáris létesítményét – köztük a korábban szinte érinthetetlennek tartott Fordót – már érte csapás. A fordói szellőzőaknákat egyenként hat darab, nagy pontossággal ledobott GBU-57 Massive Ordnance Penetrator (MOP) bunkerrobbantó bombával támadták, azzal a céllal, hogy minden egyes bomba az előző által hagyott tölcsérben egyre mélyebbre hatoljon, végül elérve a föld alatti csarnokokat.
Az elemzők konszenzusa szerint a támadások nagy károkat okoztak, de messze nem tudták elpusztítani a teljes létesítményt. Az iráni drón- és rakétaprogram föld alatti raktárai és gyártóegységei elleni csapások sem jártak átütő sikerrel, mivel Irán hosszú hónapok után is képes csapásokat indítani.
A MOP és utódja: újabb kísérletek Új-Mexikóban
A Csákány-hegy azonban még nagyobb kihívást jelent, mint Fordó. Maga a hegy gyakorlatilag egy gránittömb, a valódi célpontot jelentő helyiségek pedig a becslések szerint 50-100 méter mélyen lehetnek. Ha oldalirányban fúrtak be a hegy alá, bizonyos részek felett függőlegesen még ennél is vastagabb szikla- és földréteg lehet. Ráadásul az amerikaiak korábbi támadásaiból tanulva az irániak is megerősíthették a napvilágra került gyenge pontokat.
Az amerikai tervezőket azonban úgy tűnik, ez nem tántorítja el. A CNN beszámolója szerint jelentős tevékenység zajlik az új-mexikói White Sands Missile Range (WSMR) kísérleti telepén, ahol 1945-ben az első kísérleti atombombát is felrobbantották. A Pentagon alá tartozó Defense Threat Reduction Agency (DTRA) az elmúlt hónapokban építési, helyreállítási munkákat rendelt meg a gyakorlóterepen, amelyek föld alatti betonszerkezetek építését, karbantartását és helyreállítását foglalják magukban.
A WSMR korábban a MOP képességeinek egyik fő teszt helyszíne volt, és az itt található dombok-hegyek a Csákány-hegyhez hasonló gránitból épülnek fel. Az amerikai haderő eközben a MOP utódjának szánt fegyveren is dolgozik, amely még mélyebben fekvő célpontok ellen is hatékony lehet. A CNN által kielemzett műholdképek alapján a WSMR területén tavasszal egyértelműen folyt valamilyen föld alatti munka, de ennek pontos jellegéről nem sikerült többet kideríteni.
Szakértői vélemény és a helyzet súlya
A The War Zone portálnak nyilatkozó Gary Stradling, aki korábban az energiaügyi minisztériumnak dolgozott, elmondta: a White Sands gyakorlóterepen nagy alapossággal igyekeztek modellezni az iráni föld alatti létesítmények szerkezetét, és a védelmi minisztérium nagyon sok szigorúan titkos kísérletet végzett el itt. „Ez nagyon bonyolult munka. Nem véletlenszerű, alkalmi próbálkozás. Igazi szakértők végzik a munkát. Alapos, technikai, mérhető munkát, amelynek célja, hogy a haderőnek ilyen típusú hadviselési képességeket biztosítsanak” – fogalmazott.
Nem tudni, hogy ez a munka milyen eredményeket hozott vagy hoz a közeljövőben. Az azonban biztos, hogy amennyiben az amerikai haderő kidolgozott egy módszert a Csákány-hegy alatti létesítmény szárazföldi csapatok bevetése nélküli megsemmisítésére vagy súlyos károsítására, az jelentősen változtatna az iráni-amerikai-izraeli háború erőegyensúlyán. A patthelyzet miatt egyre frusztráltabb, a félidős választások közeledtével eredménykényszer alatt álló Trump pedig valószínűleg nem habozna sokáig a támadási parancs kiadásával.