Aggasztó hír érkezett Moszkvából: brutálisan növelik a katonai költéseket
Miközben a Nyugat gőzerővel fegyverkezik, jövőre Oroszország is rekordösszeget kíván védelmi célokra költeni – ez pedig kifejezetten rossz hírnek tűnik az orosz-ukrán háború lezárása szempontjából. A friss számok aligha arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az immár 4,5 éve dúló ukrajnai háború lezárását tervezi.
Kormányzati dokumentumok szerint Oroszország 2027-ben mintegy 17 ezer milliárd rubelt, átszámítva 203 milliárd dollárt kíván honvédelemre költeni. Ez jelentős, 27 százalékos növekedés az eredeti költségvetési tervhez képest, és a legmagasabb összeg a háború kezdete, 2022 óta. Összehasonlításul: idén az orosz kormány 12 ezer milliárd rubelt tervezett erre a célra, a ténylegesen elköltött összeg pedig bizalmas információnak minősül, ezért nem hozták nyilvánosságra. A védelmi célzatú kiadások egy részét ráadásul máshol is el lehet számolni. Beszédes adat, hogy a kiszivárgott dokumentumok szerint a következő három évben összesen 50 ezer milliárd rubelt szán a Kreml katonai célokra.
A dokumentumok a költségvetési helyzetről is árulkodnak. A GDP-arányos hiány jelentősen, 1,6-ról 3,2 százalékra növekszik az idei évben, a költségvetési kiadások pedig a GDP 13,2 százalékáról 20,9 százalékra, mintegy 49 ezer milliárd rubelre ugranak. Ennek finanszírozására adóemelésekre is szükség lesz.
Az orosz kormány a napokban jelentette be az erre vonatkozó terveket: az úgynevezett passzív jövedelmekre – például betéti kamatokból, osztalékból, értékpapírügyletekből és ingatlaneladásból származó bevételekre – kivetett adót a jelenlegi 13-15 százalékról 13-22 százalékra emelnék. Ez becslések szerint évi 500-700 milliárd rubel plusz bevételt hozna a költségvetésnek Dmitrij Polevoj közgazdász szerint. Az orosz Gazdasági Minisztérium kezdeményezi azt is, hogy terheljék áfával a külföldi online webáruházakban történt vásárlásokat; az adó mértéke 22 százalék lenne, bár korábban szó volt fokozatos emelésről is. A parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács pedig javasolta az egyéni vállalkozók adójának részleges növelését is, ami mintegy 4 millió embert érinthet.
Az adóemelések nem csak a lakosságra terjednek ki, hiszen különadót vezetnek be a nagyvállalatok egy részére is. A bányászatban és a fémiparban érdekelt egyes vállalatok esetében az adó a többletbevétel 30 százalékára, az aranytermelők esetében a 20 százalékára rúghat. Előbbi mintegy 200 milliárd rubel pluszbevételt hozhat évente a kormányzat reményei szerint.
A plusz pénzre azért is szükség van, mert a kiszivárgott dokumentumok szerint az olaj- és gázexportból származó bevételek az idén a korábban várt 8,9 ezer milliárd rubel helyett mindössze 7,6 ezer milliárd rubelt tesznek majd ki. A pénzügyminisztérium nem csinál titkot abból, hogy mire kell a pénz: a büdzsé stratégiai prioritása a védelmi és nemzetbiztonsági szükségletek pénzügyi fedezete, valamint a különleges katonai művelet résztvevőinek és családjuknak a szociális támogatása. A minisztérium nyíltan beszél arról is, hogy az előirányzott források biztosítják a fegyveres erők ellátását a szükséges fegyverekkel és katonai felszerelésekkel, a védelmi ipari cégek modernizációját, a hadseregben szolgálók havi juttatásainak kifizetését és a családjuk támogatását.
Érdemes nemzetközi kontextusba helyezni az orosz védelmi költéseket: míg 2025-ben Oroszország a GDP-je 7,5 százalékát fordította katonai célokra a becslések szerint, addig az Egyesült Államok 3,1, Kína pedig feltehetően 1,7 százalékát – derül ki a stockholmi székhelyű Sipri tudományos intézet idén tavasszal publikált adataiból. Az orosz költések 2024 és 2025 között 5,9 százalékkal emelkedtek. A listavezető ebből a szempontból Ukrajna, amely a GDP-je 40 százalékát költötte erre a célra tavaly. A gazdasági teljesítményéhez viszonyítva nagyon sokat fordít honvédelemre Algéria (8,8 százalék), Izrael (7,8 százalék) és Szaúd-Arábia (6,5 százalék), valamint a top 40 országot tekintve Lengyelország (4,5 százalék) is.
Abszolút értékben ugyanakkor messze az Egyesült Államok áldoz a legtöbbet – tavaly 954 milliárd dollárt – védelmi kiadásokra a Sipri szerint. Ezután következik Kína (336 milliárd dollár) és Oroszország (190 milliárd dollár), utóbbi két adat ugyanakkor csak becslés. A top 5-be Németország (114 milliárd dollár) és India (92 milliárd dollár) fért még be. A kutatásból kiderül az is, hogy tavaly reálértéken 2,9 százalékkal 2887 milliárd dollárra nőttek a katonai kiadások globálisan. Tizenegy éve folyamatosan emelkednek, 2016 és 2025 között pedig összesen 41 százalékkal ugrottak meg ezek a költések.
A Nyugat főleg azzal magyarázza mindezt, hogy a védelmi képességek növelése szükségszerű, ugyanis Oroszországot el kell rettenteni a további agressziótól. Ez ugyanakkor a Kremlt is a költések ismételt jelentős növelésére készteti – lényegében tehát egy iszonyatos erőforrásokat felemésztő fegyverkezési verseny szemtanúi vagyunk.