Kongatják a vészharangot az újabb krízis miatt – Magyarország is veszélyben
Az Európai Unió energiaügyi biztosa a tagországoknak küldött levelében sürgeti az országokat, hogy fontolják meg a földgáz iránti kereslet visszafogását célzó intézkedéseket. Szerinte újabb energiaár-válság fenyeget, ez pedig a magas importaránnyal bíró országokat kifejezetten rosszul érintheti, így Magyarországot is, amely a legsérülékenyebb államok közé tartozik.
A szakemberek szerint a 2022-eshez hasonlóan durva krízis ugyan nem fenyeget, de nehéz ősz és tél elé néz Európa. Az előző hideg télen a gáztárolók kiürültek, ráadásul az iráni háború és a nyári extrém időjárási viszonyok miatt eleve a tavalyinál jóval magasabbak az olaj és a földgáz európai tőzsdei árai. Sokak szerint az Európai Uniót 2026 őszén ismét energiaválság fenyegeti.
Az USA és Izrael iráni támadásai után a Hormuzi-szoros – amely a világ olaj- és LNG-kereskedelmének mintegy 20 százalékát bonyolítja – gyakorlatilag lezárult. Az európai piacon irányadónak számító TTF holland gáz tőzsdei ára az év elejei 30 euró/MWh szintről 70-80 euróra ugrott. Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 70 százalékos, ami 10 százalékponttal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A Brent nyersolaj ára 2026 júniusa és szeptembere között 18 százalékkal emelkedett, és a konfliktus előtti szinthez képest 54 százalékkal magasabb.
Az Európai Központi Bank szeptemberi prognózisában 2026-ra az átlagos nagykereskedelmi árat már 108,7 EUR/MWh-ra becsülte, noha három hónappal korábban még 20 százalékkal kisebb árat várt. Az EU gázszükségletének mintegy 80 százalékát külföldi beszállítók fedezik, az olaj esetén is hasonló az importarány. A 2026-os nyári gáztároló-feltöltés költsége becslések szerint 12,5 milliárd euróval nőtt a korábbi várakozásokhoz képest, összességében körülbelül 37 milliárd eurós költséget jelent. Az olaj év elejei szinthez képest látott 50 százalékos ugrása a teljes EU szintjén naponta körülbelül 400 millió dollár, éves szinten nagyjából 140-145 milliárd dollár pluszköltséget jelent.
Az energiaár-robbanás rontja az uniós cégek versenyképességét, és felhajtja az inflációt: az euróövezetben az éves fogyasztóiár-emelkedés augusztusban 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról, amit elsősorban az energiaárak 14,3 százalékos éves emelkedése okozott. Az EKB emiatt legutóbbi ülésén kamatemelésre kényszerült.
Magyarország az EU egyik leginkább energiaimport-függő tagállama: 2025-ben a nettó energiaimport a GDP 2,6 százalékát tette ki, ami a harmadik legmagasabb arány az unióban, ezen belül az orosz fosszilis energiaimport a GDP 2,1 százalékára rúgott. Ha az olaj- és gázárak tovább emelkednek a télen, az éves energiaszámla többlete könnyen elérheti a GDP 0,5-1 százalékát is. A lakossági energiaárakat továbbra is a rezsicsökkentés keretében, hatósági áron biztosítják, ami védi a háztartásokat, de az államháztartásra hárítja a többletköltséget.