Az Európai Unió Bírósága elé kerül a Mol ügye
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalom megsértésével szemben.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, és ezáltal annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be.
Magyarország ezáltal lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket, beleértve a beruházók és a tagállamok közötti választottbírósági eljárással kapcsolatos szabályokat is.
A Mol először az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján indított beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást egy másik tagállammal szemben, majd az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre a számára kedvező ítéletet.
Az uniós jog arra kötelezi a Molt, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal. A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
A tagállamok benyújtották az utolsó kifizetési kérelmeiket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében is. A 2026. szeptember 30-i határidőig minden uniós tagállam benyújtotta az Európai Bizottságnak az utolsó kifizetési kérelmét a NextGenerationEU központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.
A tagállamok által az eszköz indulása óta benyújtott kérelmek így már lefedik a teljes, 360 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási és 213 milliárd eurós hitelkeretet. A végrehajtási időszak 2026. augusztus 31-én ért véget, addig kellett teljesíteniük a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben vállalt mérföldköveket és célokat.
Az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében a Bizottság Magyarországra vonatkozóan többek között az alábbi ügyekben hozott határozatot: az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során az uniós szabályok betartása; a büntetőeljárás során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességére vonatkozó uniós szabályok helyes átültetése; a nemzeti épületfelújítási terv tervezetének benyújtása; hatékony, arányos és elrettentő erővel bíró szankciók életbe léptetése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv megsértése esetére; az uniós és EGT-országok államkötvényeiből származó kamatjövedelem diszkriminatív adóügyi megítélésének megszüntetése; valamint a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer valamennyi funkciójának bevezetése.