Trump saját sírját ássa az iráni háborúval – a republikánusok is lázadoznak
Egyre több vezető republikánus politikus igyekszik elhatárolódni az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított iráni háborútól annak negatív gazdasági hatásai és a novemberi félidős választások miatt. Többen közülük a hadműveletek azonnali befejezését követelik.
Ashley Hinson, a republikánusok iowai szenátorjelöltje pénteki sajtótájékoztatóján a háború azonnali leállítását követelte, hozzátéve, hogy „hihetetlenül frusztrált” az árak növekedése miatt. Mike Rogers, a párt michigani szenátorjelöltje, aki kezdetben támogatta a beavatkozást, a hét elején közzétett üzenetében szintén arról beszélt, hogy az „iráni háborúnak véget kell érnie” az árak csökkentése érdekében. Szerinte a michigani családok nem engedhetik meg maguknak a további várakozást, és követelte az ideiglenes dízelexport-embargó bevezetését is.
Brinker Harding, aki Nebraskában indul egy kongresszusi helyért, szintén arról beszélt újságírók előtt, hogy a lehető leghamarabb le kell zárni a háborút. Jon Husted republikánus szenátor, aki Ohióban csap össze a demokraták korábbi szenátorával, Sherrod Brownnal, szintén a háború lezárásának szükségességéről beszélt, hozzátéve, hogy az Iránnal kötött megállapodásnak „elfogadható” feltételeken kell alapulnia.
Bár a háború elutasítottsága a republikánus oldalon is növekszik, a többség kerüli a nyílt konfliktust Donald Trumppal, félve a visszavágástól és a szavazatvesztéstől. Hinson és Husted a közelmúltban nemmel szavazott azokra a kongresszusi határozattervezetekre, amelyek korlátozták volna Trumpot a háború folytatásában. Az előválasztások lezárultával azonban nagyobb tér nyílt a kritika megfogalmazására.
Carter Wrenn republikánus stratéga szerint néhányan kezdenek eltávolodni Trump politikájától, mivel a szoros verseny elé néző republikánusok számára a háború „nagy probléma”. A CNN múlt héten közzétett közvélemény-kutatása szerint márciusban a republikánus szimpatizánsok csaknem háromnegyede, 73 százaléka értett egyet azzal, ahogy az amerikai elnök kezeli az iráni konfliktust, szeptemberben ez az arány már csak 60 százalék volt. Összességében az amerikaiak szembenállása a háborúval erősödött: a megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy az Egyesült Államok nem nyeri meg a konfliktust, és 70 százalék szerint a háború inkább árt, mint használ az amerikai érdekeknek. Trump támogatottsági indexe a február eleji 50 százalékról szeptember végére 37 százalékra csökkent.
A háborúellenes hangulat indokoltnak tűnik, hiszen Irán nem jelent érdemi fenyegetést az Egyesült Államokra, miközben nagyon sokba kerül az amerikai adófizetőknek. Az izraeli nyomásra megindult hadműveletek – amelyekben Izrael már nem vesz részt katonailag – eddig 43,6 milliárd dollárba kerültek az amerikai Védelmi Minisztérium becslése szerint. A háború miatt jelentős részben leállt a forgalom a globális olaj- és LNG-szállítások szempontjából kiemelt Hormuzi-szorosban, ami az amerikai gazdaságot és a fogyasztókat is sújtja.
Az Amerikai Autómobil Szövetség adatai szerint múlt héten új éves csúcsra, 4,48 dollárra nőtt egy gallon benzin ára az országos átlagot tekintve, míg a háború előtti hónapokban valamivel 3 dollár alatt volt ez a mutató. A dízel ára az év eleji 3,5 dollárról 6,5 dollárra drágult. Mindez begyűrűzik a gazdaság számos szektorába, növeli a megélhetési költségeket, és politikailag visszaüt.
Trump azonban továbbra sem tud vagy akar kihátrálni a háborúból. Míg márciusban még azt mondta, hogy négy-öt hétig tartanak majd a műveletek, az ígéretét nem tudta tartani. A tűzszünet júliusban összeomlott, és a közelmúltban már ő is arról beszélt, hogy a háború aligha ér véget a novemberi választások előtt. Azt is mondta ugyanakkor, hogy a választás nem befolyásolja a háborúval kapcsolatos döntéseit. Ha pártja novemberben elveszíti a Képviselőházat és a Szenátust, az az ő hatalmát is jelentősen szűkíteni fogja, és felélesztheti az elmozdítását célzó terveket.
Az amerikai elnök a hétvégén elutasította Irán legutóbbi tűzszüneti ajánlatát, fő célja állítása szerint továbbra is az, hogy megakadályozza az iszlamista köztársaság atomfegyverhez jutását. Irán szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok végül válaszolt a tűzszüneti ajánlatára egy ellenjavaslattal, amit az iráni kormány egyelőre vizsgál.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok még befelé tart a háborúba, nem kifelé, és Trump ennek a politika kockázatait nem tudja kezelni. Hozzátette, hogy a válság mélyülése Európában és Magyarországon is érezhető lesz, például a benzinkutakon, így az elkövetkező egy-két hónapban a magyar emberek élete is nehezebb lesz.