Az üzemanyagárak dönthetik el a félidős választást az Egyesült Államokban
Kevesebb mint egy hónap múlva, november 3-án félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ahol az összes képviselőházi helyről és több mint 30 szenátori székről döntenek a választók. A voksolás alapjaiban rengetheti meg Donald Trump hatalmát: ha a republikánusok elveszítik a többséget akár a képviselőházban, akár a szenátusban, az gyakorlatilag ellehetetlenítheti az elnök terveinek végrehajtását.
A demokrata többségű törvényhozás akár az adminisztráció egyes tagjainak eltávolítását is kezdeményezhetné, köztük az egészségügyi tárcát vezető Robert F. Kennedy Jr. és az igazságügyi miniszteri tisztséget ellátó Todd Blanche esetében. A legkönnyebben elmozdíthatónak Pete Hegseth védelmi miniszter tűnik, aki saját pártján belül is megosztó figura, és a mindössze 26 százalékos támogatottságú iráni háború idején irányítja a tárcát. Szeptember végén csak azért úszott meg egy erről szóló szavazást, mert Mike Johnson republikánus házelnök döntése szerint egy nappal korábban véget ért a kongresszusi munkarend, és a képviselők a választások előtt már nem térnek vissza Washingtonba. A republikánus vezetők a menetrend megváltoztatásának bejelentésekor nem említették Hegseth ügyét, noha Thomas Massie kentuckyi republikánus képviselő váratlanul kezdeményezte a szavazást; több képviselő szerint éppen a politikailag kényes voksolás elkerülése áll a korábbi távozás hátterében.
A kampány költségei és a demokraták erősödése
A szeptember első hétfője utáni időszakban indult be az igazi választási kampány. Donald Trump politikai akcióbizottságai a nyár visszafogottsága után néhány hét alatt mintegy 138 millió dollárnyi kampányköltést irányítottak át a kiélezett félidős versenyekre. A szeptemberi közvélemény-kutatások azonban nem a verseny szorosabbá válását, hanem további demokrata erősödést mutatnak. Az Economist választási előrejelző modellje jelenleg 93 százalékra teszi annak esélyét, hogy a demokraták megszerzik a képviselőházi többséget, szemben a július közepi 77 százalékkal; a modell 238 demokrata és 197 republikánus mandátummal számol. A szenátusban a demokraták esélye a két hónappal korábbi 45 százalékról 59 százalékra emelkedett.
Összefüggés az üzemanyagárak és a pártpreferenciák között
Az amerikai lakosság számára az egyik legjelentősebb probléma jelenleg az üzemanyagárak emelkedése. Az amerikai Energiainformációs Hivatal kiskereskedelmi átlagárakról szóló adatait összevetve a közvélemény-kutatási eredményekkel érdekes tendencia rajzolódik ki: a demokraták előnye az országos pártpreferenciát mérő felmérésekben eddig szorosan követte a benzinkutakon tapasztalható árváltozásokat, nagyjából kéthetes késéssel. Tavasszal és nyár elején a demokrata támogatottság még nem reagált az üzemanyagárak kilengéseire, ez azonban a kampány csúcsidőszakára egyértelműen megváltozott, és egyre komolyabb fegyvertényt jelent a republikánusok ellen.
Trump pártján belül is egyre inkább érzékelik, hogy a magasabb üzemanyagárak politikai problémát jelentenek számukra. Erre utal, hogy republikánus kongresszusi képviselők nemrég sikertelenül próbálták elérni a benzinre kivetett szövetségi adó 2027-ig történő felfüggesztését, a kezdeményezés azonban szavazásig sem jutott el. Mindez azt jelzi, hogy a párton belül egyre többen tisztában vannak azzal, milyen politikai árat fizethetnek Donald Trump Irán elleni háborúja és az annak nyomán megugró üzemanyagárak miatt. Kevesebb mint egy hónappal a választások előtt azonban már feltehetőleg késő érdemben lépni ezen a téren, és nehéz lesz kicsavarni a demokraták kezéből ezt az ütőkártyát – az elégedetlen választók az urnáknál elsősorban a negatívumokra fognak emlékezni.