Fontos uniós döntés az adathalász csalásokról
Az Európai Bíróság október közepén az adathalász támadások ügyében a pénzügyi fogyasztóvédelem szempontjából fontos döntést hozott. Eszerint a bankoknak akkor is haladéktalanul vissza kell téríteniük a jogosulatlan pénzforgalmi műveletek összegét, ha úgy vélik, hogy az ügyfél súlyos gondatlansága tette lehetővé a csalást.
A határozat hangsúlyozza: a bank a visszafizetést követően megtérítési igénnyel léphet fel az ügyféllel szemben, ha bizonyítja, hogy a veszteséget az ügyfél szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése okozta. A súlyos gondatlanság fennállásának bizonyítása a pénzforgalmi szolgáltató feladata – mutatott rá a bíróság.
Lengyel adathalász ügy áll a döntés hátterében
A határozat előzménye egy lengyelországi adathalász csalás volt, amely során egy banki ügyfél mintegy 700 eurót veszített. A nő egy online kereskedelmi platformon kínált eladásra egy terméket, amikor egy magát vásárlónak kiadó csaló hamis hivatkozást küldött neki. Az ügyfél a linken keresztül a bankja honlapját utánzó weboldalra jutott, ahol megadta az internetbanki belépési adatait. A csaló ezek felhasználásával utalt mintegy 700 eurónak megfelelő összeget a saját számlájára.
A nő másnap értesítette bankját a jogosulatlan tranzakcióról, a pénzintézet azonban megtagadta a visszatérítést arra hivatkozva, hogy az ügyfél súlyos gondatlanságot követett el, amikor nem gondoskodott megfelelően a személyes biztonsági adatainak védelméről.
Mi a helyes eljárás?
Az uniós pénzforgalmi irányelv értelmében a bankoknak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb a jogosulatlan tranzakció észlelését vagy bejelentését követő munkanap végéig vissza kell téríteniük az érintett összeget, feltéve, hogy az ügyfél indokolatlan késedelem nélkül értesítette őket. Az azonnali visszatérítési kötelezettség alól egyetlen kivétel van: ha a szolgáltatónak alapos oka van feltételezni, hogy maga az ügyfél követett el csalást, és erről tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot.
Dr. Istvánovics Éva bank- és tőkepiaci szakjogász, adatvédelmi szakértő szerint az a helyes eljárás, ha a szolgáltató előzetesen megtéríti a kár összegét, majd bírósághoz fordul, és bizonyítja a fizető fél súlyosan gondatlan eljárását, visszaigényelve az összeget. Ez a megoldás veszi figyelembe a felek egyenlőtlen pozícióját, a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetét.
Milyen hatása lehet a döntésnek Magyarországon?
Magyarországon a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapvetően az irányelvben foglaltaknak megfelelően szabályozza mind a fizető fél, mind a szolgáltató felelősségét. Kimondja, hogy a szolgáltatónak kell bizonyítania a csalás, a szándékos károkozás és a fizető fél súlyos gondatlanságát. Amennyiben csalásra gyanakszik a szolgáltató, azt a Magyar Nemzeti Banknak kell bejelentenie.
A szakjogász szerint az Európai Bíróság ítéletének nincs közvetlen hatása a magyarországi gyakorlatra. A fogyasztónak a banki elutasítás ellen továbbra is bírósághoz kell fordulnia keresettel, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhat, amelynek döntése azonban csak ajánlás, nem kötelező érvényű. A hazai bírósági gyakorlatra és remélhetőleg a PBT-ajánlások tartalmára is hathat az uniós döntés.
Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság is érzékelte az egységes pénzügyi piacon kialakult eltérő gyakorlatokat, a fogyasztók magasabb szintű védelme érdekében az előkészületben lévő új pénzforgalmi rendelet előreláthatóan 2028-tól szigorítja a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók helytállási kötelezettségét az úgynevezett megszemélyesítéses csalások ügyében.