Már látszik, mikor érhet véget az árrésstop – zuhanórepülésben készülnek rá az élelmiszerárak
Két és fél éve nem látott mélységbe zuhant a családi nagybevásárlás ára a hipermarketekben, a nyugdíjasok árkosara közel 10 százalékkal olcsóbb, mint egy éve, a diszkontokban pedig két számjegyű árcsökkenést mértek. A lapigazgató szerint biztosan nem az élelmiszerek ára fogja felfelé húzni az inflációt.
A legfrissebb árakosár-felmérés szerint az átlagos családi nagybevásárlás ára a hipermarketekben 7,2 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt, és az előző hónaphoz képest is több mint 3 százalékkal csökkent. Ezzel a kosár ára két és fél éve nem látott mélypontra ért vissza.
A felmérés 20 éves történetében először fordult elő, hogy 12 egymást követő hónapban éves szintű árcsökkenést mértek a hipermarketekben. A legnagyobb árcsökkenés a sertésmájasnál mutatkozott, amelynek ára 20 százalékot meghaladó mértékben csökkent egy év alatt. Hasonló mértékű áresést mértek a banán, a narancslé, a tojás, a csirkemell és a kávé esetében is. A tejtermékek körében a tejföl közel 20 százalékkal lett olcsóbb.
A csökkenés nem egyetlen áruház akciójából fakad: a felmérések szerint a különböző hipermarketekben és a diszkontláncokban is hasonló irányú mozgás látszik. A felmérésben alig volt olyan termék, amely érdemben drágult volna. A legnagyobb emelkedés a kenyérnél volt: egyes pékáruk ára tavalyhoz képest 20 százalékot is meghaladó mértékben nőtt, ám ez a pékszövetség korábbi jelzései alapján várható volt. A sör és a pezsgő ára is emelkedett, de a legtöbb termék esetében nem volt jelentős drágulás.
Az eltérő súlyozással és szűkebb termékkörrel készített nyugdíjas árakosár adatai szerint a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt élelmiszerkosár ára közel 10 százalékkal csökkent egy év alatt, és ezzel három és fél éves mélypontra ért.
Nem az élelmiszerárak fogják felhúzni az inflációt
A Központi Statisztikai Hivatal keddi, októberi inflációs adatát megelőzően a piaci elemzők jellemzően 0,3–0,4 százalékos havi áremelkedést várnak, ami az éves inflációt akár 2 százalékig vagy afölé is viheti. A lapigazgató szerint azonban az élelmiszerárak irányából nem látszik inflációs nyomás, ezért inkább az 1,8-1,9 százalékos éves inflációnak ad nagyobb valószínűséget.
Az árréstop megy – a különadó marad
Az árrésstop kivezetéséről szóló törvényjavaslat jelenleg az Országgyűlés előtt van, az általános vita folyik. Ha a november 23–27. közötti parlamenti ülésszak idején megszavazzák a törvényjavaslatot, a jelenlegi szövegezés szerint a jogszabály nyolc nappal a kihirdetés után léphet életbe – így jó eséllyel december első hetében szűnhet meg az árrésstop. Az árakosár adataiban ennek hatása legkorábban a januári felmérésben mutatkozhat meg.
A lapigazgató szerint a piactorzító intézkedés megszüntetése a kiskereskedők számára pozitív fejlemény. A kiskereskedelmi különadó változása viszont nem kedvező a kereskedőknek: a közepes árbevételi sávba tartozó cégeknél nő az adóteher. Ez a pluszköltség az árakban is megjelenhet, bár a nagy üzletláncok esetében a hatás elenyésző lehet, és az árrésstop kivezetése részben ellensúlyozhatja a negatív hatást.
Bár a kereskedők a különadó-teher mérséklésében reménykedtek, a kormány végül nem így döntött: a lapigazgató szerint nincs költségvetési mozgástér a teljes elengedéshez, így az Európai Unió által sérelmezett hátrányos megkülönböztetés mérséklése az érintett kereskedők közt úgy valósul meg, hogy az alacsonyabb kulcsot közelítik a magasabbhoz.