A kifektetések lehetnek az új növekedési modell egyik alapja
A globális külföldi működőtőke-befektetések (FDI) piaca az idei első félévben 28 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, megközelítve az 1200 milliárd dollárt. A második negyedévben azonban már 26 százalékos visszaesés következett a januártól márciusig tartó 45 százalékos bővülés után. Hosszabb távon a tendencia kedvező: a piac 2024 végén érte el a csúcsot, azóta folyamatosan bővül. A mélypontok 2020-ra, a járvány idejére, illetve az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság időszakára estek. Az FDI nemcsak új gyárak építését jelenti, hanem határon átnyúló vállalatfelvásárlásokat, tulajdonrész-szerzéseket és egyéb pénzügyi műveleteket is.
Az Egyesült Államok vezet, Csehország az ötödik
A legnagyobb FDI-célország az Egyesült Államok, Kína és Hollandia volt. A teljes piac több mint 19 százaléka összpontosult az Egyesült Államokban. A kifektetéseknél az Egyesült Államok, Japán és Kína a sorrend. A beáramló tőkét tekintve Csehország az ötödik helyre került mintegy 38 milliárd dollárral, amit a Czechoslovak Group amszterdami tőzsdére lépése és átszervezése magyaráz. Csehország Ausztriával és Franciaországgal együtt járult hozzá ahhoz, hogy az EU-ba irányuló FDI 65 százalékkal nőtt egy év alatt.
Magyarország a harmadik fejlettségi fázisban
Egy ország beruházásfejlődési pályájának öt stációja van. Az elsőn a be- és kiáramló FDI is alacsony, a másodikban jelentős a beáramlás, a harmadikban megjelennek az első sikeres kifektetők, az ötödikben az ország már jelentős tőkeimportőr és tőkeexportőr. Magyarország jelenleg a harmadik fázisban található: az FDI-beáramlás intenzív volt, a magyar cégek külpiaci aktivitása azonban csekély. Az export jelentős, de ez csak a nulladik lépés. A kifektetések terén Magyarország jelentősen elmarad az uniós átlagtól, kevés cég képes külföldi felvásárlásra vagy beruházásra az OTP, a Richter vagy a Wizz Air mintájára. A külpiacon versenyképes cégek számának növelése nem a kis- és középvállalkozások támogatásától függ, hanem a közepes és nagyvállalatok támogatásától és a számukra megfelelő környezet megteremtésétől.
Erős kifektetési ugrás, alacsony uniós összevetésben
Magyarország az első félévben 467 millió dollárnyi beáramló FDI-t regisztrált, míg tavaly összesen 4,07 milliárd dollár volt a piac értéke, ami szinte kizárólag a második féléves teljesítménynek köszönhető. A kifektetések értéke az első félévben megugrott és meghaladta a 3,5 milliárd dollárt, amiben a választások utáni vagyonátrendeződések is szerepet játszhattak. A teljes magyar kifektetési állomány 2025 végére meghaladta az 57,3 milliárd dollárt, a GDP 23,3 százalékát, míg a beáramló állomány 136,3 milliárd dollár, a GDP 55,3 százaléka. Mindkettő alacsonyabb az uniós átlagnál, a legnagyobb szakadék a kifektetéseknél látszik: az uniós tagállamok összesített GDP-jük 79,3 százalékát ruházzák be külföldön. A régióban Magyarország megelőzi Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot és Szlovéniát, Romániával egy szinten áll, Csehország előtte jár.
25 milliárd forintos Piacépítő Exportprogram jön
A 2027-es költségvetésben az exportképesség-fejlesztési támogatási programokra 9,5 milliárd forint működési és 15,5 milliárd forint felhalmozási kiadást irányoztak elő. A magyar cégek külföldi terjeszkedésének ösztönzésére jövőre 25 milliárd forintos Piacépítő Exportprogram indul, a Széchenyi Kártya Program keretében pedig 250 milliárd forintot fordítanak a vállalati hitelek kamat- és díjtámogatására. A magyarországi exportbevételek túlnyomó része ma még külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik, a hazai kkv-knak pedig csak körülbelül 5 százaléka értékesít külpiacokra. A kifektetések ösztönzésében kulcsszereplő a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, amely jelenleg átalakulási és stratégiai megújulási folyamaton megy keresztül, ennek része az új vezérigazgató megbízása is. Az EXIM 2027 elején új programot hirdet a kereskedelmi bankok kockázatvállalásának ösztönzésére, és megújult a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram is. A külföldi terjeszkedéshez tanácsadási, piacfelmérési, jogi és adózási segítségnyújtás is szükséges, valamint az EXIM országkockázati térképe, amely négy kategóriába sorolja az államokat. A legbiztonságosabb célpontok az EU-tagállamok, az Európai Gazdasági Térség országai, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland; a Közel-Kelet és Közép-Afrika nagy része, továbbá Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna a nem finanszírozható vagy biztosítható kategóriába tartozik.