Az EU „kevésbé agresszív” politikát vár az új izraeli kormánytól
Az Európai Unió arra számít, hogy a következő izraeli kormány „kevésbé agresszív” politikát folytat, javítja a Brüsszellel fennálló megromlott kapcsolatait, és konstruktívabban viszonyul a Gázai övezet helyzetéhez, valamint a ciszjordániai illegális telepek kérdéséhez – írta szerdán több, Tel-Avivban szolgálatot teljesítő uniós diplomatára hivatkozva egy brüsszeli hírportál.
A diplomaták szerint Brüsszel abban bízik, hogy a következő izraeli kormány konstruktívabb hozzáállást tanúsít a palesztin területekkel kapcsolatos kérdésekben. Jichák Hercog izraeli államfő vasárnap Gadi Ejzenkotot, a Benjámin Netanjahuval szemben álló politikai tömb vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ejzenkot szerint Izrael katasztrofális diplomáciai válsággal néz szembe, mivel hagyományos szövetségesei is elkezdték felülvizsgálni kapcsolataikat az országgal.
„Bármilyen kormány is kerül hatalomra, megpróbálhatjuk újraindítani az együttműködést, mert Izrael nyilvánvalóan nagyon fontos partner” – nyilatkozta egy uniós diplomata, hozzátéve, hogy az EU „kevésbé agresszív” fellépést vár az új vezetéstől.
Az uniós–izraeli viszonyt tovább rontotta, hogy Izrael megszakította a kapcsolatot Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselővel, miután nyilvánosságra került, hogy egy mexikói látogatásán az apartheid idején működő Dél-Afrikához hasonlította Izraelt. Egy uniós diplomata szerint a kapcsolatok befagyasztásáról szóló döntés politikai indíttatású volt, és közvetlenül a választások előtt született. A bejelentés néhány nappal Dubravka Suica mediterrán térségért felelős uniós biztos izraeli látogatása előtt történt.
Brüsszel többször is elégedetlenségének adott hangot a gázai humanitárius válság, valamint a ciszjordániai izraeli telepek bővítése miatt. Az Európai Bizottság által javasolt szankciók szinte mindegyikét azonban az uniós tagállamok megakadályozták. Egy diplomata szerint az izraeli ellenzéki pártok szinte bizonyosan komolyabban vennék a ciszjordániai telepesek erőszakcselekményeinek visszaszorítását, az új kormány pedig várhatóan enyhítené a palesztinokra nehezedő nyomást, és leállítana egy vitatott telepépítési projektet Jeruzsálemtől keletre.
A Gázai övezet humanitárius helyzetét az egyik diplomata „rémálomnak” nevezte: mintegy kétmillió palesztin zsúfolódott össze a terület körülbelül 35 százalékán, miközben a tél közeledtével nincs elegendő sátor, és a betegségek terjedése ellenére az oltóanyagokból is hiány van. Donald Trump amerikai elnök béketervét illetően a diplomata azt mondta, az minden olyan elemet tartalmaz, amelyet Európa támogat, ám sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem mutat különösebb érdeklődést az uniós részvétel iránt.
Az EU kész lenne részt venni a gázai újjáépítésben, egyebek mellett a víz- és szennyvízhálózat helyreállításában. Izrael korábban megállapodott Dubravka Suica uniós biztossal két ilyen projekt európai finanszírozásáról, de a munkálatok még nem kezdődtek meg, mert Izrael korlátozza a katonai célokra is felhasználható anyagok bejutását az övezetbe, attól tartva, hogy azok a Hamász kezébe kerülhetnek. A korlátozások még az alumínium sátorrudakra is kiterjedtek, mert Izrael attól tartott, hogy azokból rakétakilövőket készíthetnek. Izrael a Hamász lefegyverzését követeli Trump béketervének további végrehajtásához, az EU szerint azonban a humanitárius és újjáépítési intézkedések egy része ezzel párhuzamosan is megvalósítható lenne.
A diplomaták óvatosságra intettek a palesztin államisággal kapcsolatos várakozásokat illetően. Bár az EU továbbra is a kétállami megoldást támogatja, a legtöbb jelentős izraeli zsidó párt ellenzi a palesztin állam létrehozását, és a következő kormány várhatóan szűk parlamenti többséggel rendelkezik majd. Egy uniós diplomata szerint az uniós–izraeli kapcsolatok rendezéséhez a kölcsönös bizalmatlanság leküzdésére is szükség lesz: Európában sokan alábecsülik a Hamász három évvel ezelőtti terrortámadásának az izraeli társadalomra gyakorolt hatását, miközben Izraelben egyes politikusok úgy érzik, hogy Európa magára hagyta országukat a terrorizmus elleni küzdelemben.
A diplomata szerint Európa határozottan ellenzi az iráni vezetést és Teherán nukleáris fegyverkezési törekvéseit, és szankciókat is bevezetett, katonai műveletekben azonban nem kíván részt venni, mivel nem rendelkezik közös hadsereggel. „Mi diplomáciai és gazdasági hatalom vagyunk, ezért szankciókat alkalmazunk és diplomáciai eszközökkel élünk. Nem reális elvárás, hogy katonai műveletekhez csatlakozzunk” – fogalmazott.