Adatközpontok nyomása az európai villanyszámlákon
Dublinban az adatközpontok négyszerannyi villamos energiát fogyasztanak, mint a lakosság, és többek között emiatt vonultak utcára a hétvégén az ír fővárosban. Az írországi áramfogyasztás 23 százaléka az adatközpontoknak köszönhető, a fővárosban ez az arány eléri a 80 százalékot, ami miatt érezhetően magasabbak lettek a villanyszámlák Írország-szerte.
Fokozódik a tiltakozás az adatközpontok építésével szemben Európa-szerte: a kontinens 15 országában összesen mintegy 100 környezetvédő aktivistacsoport szervezett tüntetéseket az elmúlt napokban. Dublinban felvonulást tartottak, Amszterdamban behatoltak az építési területre, Dániában pedig a Microsoft adatközpontja előtt gyűltek össze.
Osztrák tiltakozás ellenére épül a Google-adatközpont
Egy osztrák kisváros, Kronstorf lakói hiába tiltakoztak, a Google gyakorlatilag akadály nélkül építi adatközpontját a felső-ausztriai település területén. A létesítmény eleinte 150 megawatt teljesítménnyel működhet, amelyet később 500 megawattra bővíthetnek, ezzel Bécs teljes lakossági fogyasztását meghaladhatja az áramigénye. Az adatközpont a Duna egyik mellékfolyója, az Enns vizével hűti majd a berendezést, és a tervek szerint napi 5,8 millió liter meleg szennyvizet engedhet vissza a természetbe. Bár Ausztriában az elektromos áram 90 százaléka megújuló forrásból termelődik, a Google dízelgenerátorokat is készenlétbe helyez áramszünet esetére.
Az energiaigény és a környezeti terhelés növekedése
Londonban, Amszterdamban és Frankfurtban az áramfogyasztás 33-41 százaléka köthető az adatközpontokhoz. A 20 legnagyobb Európában épülő adatközpontból 18 kimondottan az AI-felhasználás támogatására készül. A Greenpeace becslése szerint az ilyen típusú adatközpontok energiaigénye 2023 és 2030 között tizenegyszeresére emelkedhet, szén-dioxid-kibocsátásuk pedig a hatszorosára nőhet. Emellett akár ötmillió tonna elektronikus többlethulladék keletkezhet a szerverekből, kábelekből, akkumulátorokból és hűtőberendezésekből 2030-ig.
Az Amazon Spanyolország északi részén, Aragónia régióban bővíti adatközpontjait: az új létesítményekkel együtt már több villamos energiát fogyasztanak, mint az egész régió lakossága együttvéve. Tekintve, hogy az ország területének 75 százalékát veszélyezteti az elsivatagosodás, az adatközpontok hűtésének vízigénye a szárazságot is fokozhatja, vagy fennakadásokat okozhat a lakossági ivóvíz-szolgáltatásban.
Szabályozás és szuverenitás Brüsszelben
Az Európai Unió Klímasemleges Adatközpont csomagja előírja, hogy 2030-tól minden létesítménynek tiszta energiával kell működnie, de a Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta azzal a kikötéssel írta alá az egyezményt, hogy a nukleáris energia is tisztának tekinthető. A tagállamok helyenként önálló szabályozást is alkotnak, például Németországban 2027-től 100 százalékban megújuló forrásokból kell fedezni az adatközpontok villamosenergia-igényét.
Az Európai Bizottság a technológiai szuverenitás jelentőségével indokolja az adatközpontok építését, de ez nem minden esetben valósul meg. A legnagyobb folyamatban lévő adatközpont-beruházás, a Párizstól délkeletre épülő AI Campus főként az Egyesült Arab Emírségek és az amerikai Nvidia befektetése, amelyben a francia vállalatoknak kisebbségi résztulajdona lesz. Az Európai Bizottság célja az adatközpont-kapacitás háromszorosára bővítése a következő öt-hét év során.