Három fokos melegedés: a víz válik a legértékesebb erőforrássá
2050 körül olyan globális hőmérsékleti viszonyok felé közeledhetünk, amelyekhez hasonló tartós meleg a Földön több millió éve nem volt. A Föld átlaghőmérsékletében három fok már egész térségek jövőjét változtathatja meg: hol lesz elegendő víz, hol lehet biztonságosan élelmiszert termelni, és mennyit ér a termőföld, ha nincs víz, ami életben tartsa? Ezekről a kérdésekről is szó esett a budapesti Fenntarthatóság 2026 konferencián és ESG díjátadón.
A mostani pálya semmiképpen nem fenntartható – jelentette ki nyitóelőadásában a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Magyarországon rengeteg vizet fogyasztunk, részben azért, mert a fogyasztók számára gyakorlatilag nincs ára a víznek, így nincs igazi nyomás a vízmegtartás irányába. A víz elpárologtatása komoly segítséget nyújthatna a városi környezetek nyári hűtésében is. A szakember szerint a teljes infrastruktúra megújítása 30 ezer milliárd forintba kerülne, ami évszázados távlaton is évi 300 milliárd forintnyi beruházást jelentene. Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 92 százaléka támogatja, hogy a kormány akkor is kezdjen hozzá a vízhálózatok korszerűsítéséhez, ha ez plusz költségeket jelent.
Az aszályos évek száma a 2000-es évek óta nagyon megnőtt – mutatott rá egy agrárközgazdász, hozzátéve, hogy a csapadékmennyiség nem csökkent drámaian, a gond az, hogy az eső rövid idő alatt esik le és nagy része elfolyik. A kár százmilliárdokban mérhető. A magyar agrárium termelése látványosan visszaesett az utóbbi években, és ez valószínűleg folytatódik. A vízmegtartást javító gyakorlatokat a gazdálkodók csupán 2 százaléka használja, de a szemléletváltás már látható.
Egy panelbeszélgetésen a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a 320 ezer hektárról 60 ezer hektárra csökkent az öntözött terület, amit nagy nehezen sikerült 120 ezer hektárra növelni, a társulatok ellehetetlenülése pedig nagyjából 50 ezer kilométernyi csatornahálózat tönkremenetelét okozta. A banki szakember szerint egy-két éven belül át kell alakítani a támogatási rendszert, büntetés helyett támogatni kell a vízmegtartást. Egy másik résztvevő arra figyelmeztetett, hogy az 1 milliárd köbméter felszín alatti vízkészletet védeni kell, mert visszapótlása több száz év lenne. Országos vízmegtartási szabályzat nincs, ennek létrehozására számos szakmai szervezettel elkezdték a konzultációt.
Egy klímaszakértő szerint a szélsőségesen erős és hosszú hőhullámok idén 35 ezer többlethalálozást okoztak Európában. Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag, Kelet-Európa pedig még jobban. Ciprus, Görögország, Horvátország vagy Belgium a GDP 2 százalékának megfelelő összeget veszített idén a klímaváltozás miatt, a magyar gazdaság a GDP 0,5 százalékával esett vissza. Az ipari forradalom előtti átlaghoz képest a bolygó már elérte a 1,5 fokos felmelegedési szintet, és lehetséges, hogy a ma egy emberélet alatt egyszer előforduló hőhullámok később akár minden évben előfordulhatnak.
A fenntartható befektetési alapokról szóló záró panelbeszélgetésen elhangzott: az intézményi befektetőknek nagyobb igénye van az ESG-befektetésekre, mint a lakosságnak. Az egyik alapkezelő befektetési igazgatója szerint a 2020-as évek elején a klímafókuszú alapok nagyon jól mentek, mára sikerült a legnagyobb alapokat az ESG-kategóriákba tenni, de az ingatlanalapoknál ez nagy kihívás volt. A konferencia programja díjátadóval zárult.