Álmok kergetése és „vörösborozás” helyett foglalkozni kellene a Dunával
Az idei rendkívüli aszály miatt kialakult alacsony Duna- és Tisza-vízszint miatt legalább 50 milliárd forintos kár érte a hazai gazdaságot a folyami és tengerhajózási szakértő becslése szerint. A több évtizedes mulasztás árát fizeti az ágazat, mert nem történt konkrét fejlesztés a folyókon a hajózás érdekében – közölte Szalma Botond hajóskapitány.
A szakértő szerint a probléma nem csupán a szállítmányozást érinti, hanem visszavetette a vízi turizmust is. Aggasztónak nevezte, hogy a döntéshozók csak beszélnek a közúti fuvarozás arányának csökkentéséről. Megfogalmazása szerint érdemi változáshoz komoly döntésekre és széles szakmai összefogásra lenne szükség, anélkül, hogy ezt magukat környezetvédőnek gondoló értelmiségiek akadályoznák.
Elmondása szerint a folyami szállítás a Duna magyarországi szakaszán 90 napja áll, előtte pedig az elmúlt hét hónapban a kapacitás csupán 40-60 százaléka volt kihasználható. Hasonló helyzet az elmúlt 100 évben nem alakult ki Európában és Magyarországon. A hajóskapitány szerint a Duna nem most romlott el, a 35 éves számlát most kapta meg az ágazat, ami a vízlépcsők meg nem építésére vezethető vissza.
Azok is elfordulhatnak a folyami szállítástól, akiknek az árui hónapok óta a hajókon ragadtak, és nem lehet azokat kirakodni és továbbszállítani. Szalma Botond sürgette az állami döntéshozókat, hogy alakítsanak ki a vízgazdálkodással kapcsolatos stratégiát a vízi közlekedésre is. Álláspontja szerint 20-30 szakaszon kellene a Dunán víziműveket építeni a jobb vízjárás érdekében, például fenékküszöböt, sarkantyúművet vagy más építményt, amely az év legalább 300 napján biztosítani tudja a normál hajózást.
A szakértő szerint egy kikötői fejlesztésnél 50-60 évben kell gondolkodni, a folyami hajózás pedig 100 ezer ember megélhetését biztosítja.