Orbán-kormány és a kutatás-fejlesztés költségvetése
2025-ben az európai uniós kormányok összesen 130 200 millió eurót különítettek el kutatás-fejlesztésre, ami a GDP 0,69 százalékának felel meg. Az előirányzat 2,4 százalékos növekedést jelentett a 2024-es adathoz képest, és figyelemre méltó, 60,5 százalékos emelkedést mutat az 2015-ös értékhez viszonyítva, amely 81 138 millió euróra rúgott. Ez rávilágít a terület iránti fokozódó figyelemre és támogatásra.
Magyarországi helyzetkép
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó kutatás-fejlesztésre szánt állami költségvetés 57,4 euró, amely jelentősen alacsonyabb, mint a szomszédos országokban. Romániában a legrosszabb a helyzet, ahol az érték 18,8 euróra esett vissza, míg a legmagasabb költségvetés Luxemburgban található, ahol 917,2 euró jut ugyanerre a célra. Érdekes, hogy Bulgária szintén csupán 15,5 eurós költségvetést tud felmutatni, így kérdéses, hogy a politikai döntések milyen irányt adnak a jövőbeli fejlődésnek.
Kutatás-fejlesztési támogatások felosztása
A kutatás-fejlesztésre fordított állami költségvetési előirányzatok több mint 37,3%-a az ismeretek gyarapítására szolgál, amely összeg nagy részét az állami egyetemek általános finanszírozása biztosítja. Továbbá, a költségvetési előirányzat 18,4%-át nem az egyetemekből származó forrásokból finanszírozzák, míg 9,5%-át a technológiai és ipari fejlesztésekre, 6,7%-át pedig az egészségügyre irányozzák elő. Ez a felosztás a tudásalapú gazdaság erősítésére irányuló törekvés jegyében valósul meg.
Rendezvények és jövőbeli kilátások
Hollós János arról beszél, hogy a magyar befektetők számára mit hozhat az ősz, figyelembe véve az adózási és szabályozási változásokat, amelyek jelentős hatással lehetnek az állampapírpiacra és a hosszú távú ingatlanbefektetésekre. Számos esemény is várható, mint például a Klasszis Befektetői Klub 2026. szeptember 24-én Budapesten, ahol a pénzügyi tervezés és a jólét megvalósításához szükséges tudnivalókat osztják meg a szakértők.