Pénzügyi helyzetkép: Tőzsdei mozgások
Aktuális piaci adatok szerint a BUX index 99 899.53 ponton áll, ami 1.74%-os emelkedést jelent, a napi nyereség 1 713.00 pont. Az OTP részvényei 28 000.00 forinton forognak, 1.86%-os növekedéssel, míg a MOL 3 020.00 forintos áron zárta a napot, 1.75%-os ugrással. A Richter papírok ára elérte a 10 220.00 forintot, ami 3.23%-os növekedést tükröz. A Magyar Telekom részvényei a legkisebb, 0.23%-os emelkedést könyvelhették el, 1 776.00 forintos árfolyamon.
A lakhatási válság mélyülése Magyarországon
Gyökeres ellentmondás tapasztalható Magyarország ingatlanpiacán: a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint az országban 2024-ben 4,6 millió lakás és körülbelül 4 millió háztartás található. Első pillantásra ennek alapján a lakhatási problémák nem tűnhetnek megoldhatatlannak, azonban a valóság más. 572 ezer lakás áll üresen, ebből 161 ezer Budapesten, ezen ingatlanok jelentős része azonban nem keresett, hiányzik a minőségi igény. A piacon aktív befektetők a lakásokat nemcsak saját használatra vásárolják, de pénzügyi eszközként is felfogják őket.
Az ingatlanárak kettős hatása
2015 és 2024 között a lakásárak Magyarországon szinte háromszorosára nőttek, a fiatalok és alacsonyabb jövedelműek számára ezzel egyre nehezebb a piacon való boldogulás. Az új lakások építési rátája jóval elmarad a környező országokétól, mint Lengyelország vagy Csehország, ahol sokkal aktívabb ingatlanfejlesztések zajlanak. Ugyanakkor az építkezéseket gyakran szabályozási zűrzavarok hátráltatják, a törvénykezés változatossága és megjósolhatatlansága megingathatja a beruházói kedvet.
Állami támogatások és hatásuk
A különböző állami lakástámogatások, mint a CSOK, kamattámogatott hitelek, valamint a kedvezményes áfa az új ingatlanoknál mind a családos középosztálybeli vásárlók számára nyújtottak előnyöket, ám a legnagyobb rászorultságban élők gyakran kimaradtak ezekből. E támogatások által generált kereslet gyakran nem találkozott kínálattal, ez pedig az árnövekedést is elősegítette. Az állam építőipari megrendelések révén domináló szereplővé vált, elágazva a lakásépítés más csatornáitól.
A jövő kilátásai
A lakáspiaci trendek 2024 elején is stabilnak tűnnek, a tranzakciók száma lassú növekedést mutat. A várakozások szerint a lakásépítések száma továbbra is alacsony marad, és a nagyvárosok, mint Budapest, Győr és Debrecen esetében további árnövekedés várható. Ha nem történik célzott, strukturális beavatkozás, a lakhatási válság továbbra is mélyülni fog, ami a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, sokak számára pedig a saját otthon megszerzése csupán álom marad.
Forrás: Privátbankár