Milliárdosok a célkeresztben: így roppantaná meg a magyar elit tőkéjét egy esetleges vagyonadó
A hazai szupergazdagok vagyona soha nem látott magasságokba emelkedett. A Blochamps Capital legfrissebb szektorelemzése szerint a legfelső egy százalék kezében elképesztő, 52 000 milliárd forintos vagyon összpontosul – ám az állam hiába feni a fogát a vagyonadóra, nem lesz könnyű feladat a behajtása.
A magyar privátbanki ügyfélszámlákon kezelt vagyon 2025 végére átlépte a történelmi 13 000 milliárd forintos határt. Miközben a hazai vagyonos elit létszáma húsz év alatt több mint megháromszorozódott, a szektort egyre inkább egy potenciális vagyonadó bevezetésének lehetősége foglalkoztatja. De vajon mekkora mozgástere lenne az államnak, kiket érintene a legfájdalmasabban egy ilyen intézkedés, és milyen nehézségekbe ütközne a behajtása – hangzott el a Blochamps Capital privátbanki konferenciáján.
A piramis csúcsa: 50 000 milliárd forint a tét
A Blochamps Capital legfrissebb kutatása precíz látleletet ad a hazai elit vagyoni helyzetéről. Magyarország legfelső, szűk 1 százalékos vagyoncentilisébe 40 440 háztartás tartozik. Ez a minimális létszámú csoport elképesztő, 52 000 milliárd forintnyi bruttó vagyont birtokol, amelyből a nettó vagyon is eléri az 50 000 milliárd forintot.
Van azonban egy olyan vagyonszegmens, a külföldi eszközökben tartott befektetéseké, amely nem pontos, mivel nincs minden országgal megfelelő megállapodás az adatcseréről – hívta fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója a konferencián. A Pénzügyminisztérium azonban vélhetően változtatni fog ezen a vagyonadó miatt.
Mennyit lehetne valójában behajtani?
Egy esetleges vagyonadó bevezetésekor a legnagyobb kérdés mindig a végrehajthatóság. Karagich rámutatott arra, hogy a hatékonyság kulcsa a célba vett réteg lakóingatlanon kívüli vagyonának méretétől függ. A Blochamps által készített „Vagyonadó behajthatósági projekció 2027” becslései szerint a potenciálisan érintett legfelső 25 000 háztartás esetében a behajthatóság drasztikusan változik a vagyon nagysága szerint:
Közepesen sikeres, de jó hatásfokkal beszedhető: Ez a legfelső 5 000 és 10 000 közötti háztartást jelenti. Náluk a lakóingatlanon kívüli vagyon mérete eléri a 10-30 milliárd forintot, így az adóztatható alap jól látható és lokalizálható. Ez a réteg az, amelyik a legtöbb adót befizetheti.
Alig, vagy csak részlegesen beszedhető: A piramis legtetején elhelyezkedő szűk elitnél viszont az adóztatás komoly akadályokba ütközik. Bár náluk a vagyon értéke meghaladja a 30–50 milliárd forintot, ez a tőke rendkívül mobilis, komplex struktúrákban van, így a legnehezebben hozzáférhető.
Nem hatékony zóna: A 15 000-nél alacsonyabb sorszámú háztartások esetében – ahol az ingatlanon kívüli vagyon 5 milliárd forint alatt van – a behajtás adminisztratív költségei egyszerűen felemésztenék a várható adóbevételt.
Generációváltás és a tanácsadók új szerepe
A vagyonadó réme nem az egyetlen kihívás, amivel a hazai gazdagok szembesülnek. A következő évtizedben a családi dinamika és a generációváltás (a globálisan is zajló Great Wealth Transfer) drámai konfliktusokat hozhat felszínre. A vagyon átadása az új örökösöknek komoly szabályozási és strukturális buktatókat rejt.
Nem véletlen, hogy a felmérések szerint az elhibázott családi struktúrákért sokszor a nem megfelelően képzett tanácsadók a felelősek. A problémás struktúrák hátterében leggyakrabban a szolgáltatók saját maguk által kijelölt végrehajtói (22 százalék), az indokolatlan extra díjak (20 százalék) és a rejtett költségek (15 százalék) állnak.
A vagyonkezelési szektorban így felértékelődik az olyan komplex, bizalmi tanácsadók szerepe, akik képesek a családok közötti vagyonátadást a generációk közötti vagyonadó-kockázatok mérséklésével, az estate planning (vagyontervezés) eszközeivel megvalósítani.