Multipláza, fast food center, szórakoztatóközpont – vagy reptér? A Changi verhetetlen
Az elmúlt évtizedben a világ nagy nemzetközi repülőterei mintha imázsváltásra álltak volna át. A legtöbb reptéren ma már természetes, hogy a vendéget váró vagy csak kilátogató helybéliek ugyanúgy választhatnak a külső várócsarnokban lévő duty free butikok és éttermek között, mint azok, akik már becsekkoltak. A reptéri üzletekben való nézelődés és az éttermi ebéd remek időtöltés, miközben a gyerekek a kicsiknek szóló programokon szórakozhatnak.
Mindennek az az oka, hogy a légikikötők üzemeltetői minden egyes négyzetméterért magas bérleti díjat és a forgalom utáni adót kérnek a kereskedelmi cégektől, így megéri nekik a választékot bővíteni. Sok nyugati és skandináv országban is természetes, hogy ha rokon, ismerős, barát vagy üzletfél érkezik, előtte órákkal már kimennek a légi komplexumba, és ott eszegetnek, beszélgetnek.
Ami a vásárlást illeti, a szingapúri Changi viszi a pálmát, a világ bármely más repülőterénél több üzlettel. Egy nemzetközi turisztikai szaklap által közzétett tanulmány szerint itt összesen több mint 500 üzlet, valamint 274 étterem található, ezek száma azonban hónaponként változhat. A Changin utasszámra vetítve valamivel több mint 6,6 költőhely jut, ami évi 1,17 milliárd dolláros, nem repülésből származó bevételt hoz. Az utasok a hétköznapi szuveníreket és a világ legnagyobb márkáinak termékeit egyaránt beszerezhetik, a koreai szépségápolási termékeken át az Apple számítógépig, Rolex órákig, Burberry ballonkabátokig, valamint a szingapúri kézműves árukig.
A nem repüléstechnikai bevételek, amelyek magukban foglalják az üzleteket és az éttermeket, átlagosan a teljes repülőtéri bevétel mintegy 40 százalékát teszik ki. Ezért látni manapság ilyen hatalmas kiskereskedelmi tereket a terminálokon – hangsúlyozta egy szóvivő a tanulmányhoz megosztott nyilatkozatában. Szingapúr ezt korán felismerte, és a Changi-t egy olyan bevásárlóközpontnak – szinte külön városnak – építette fel, ahol történetesen repülőgépek is leszállnak. Másutt is próbálják lemásolni ezt a modellt, de ez nehéz, mert a régebbi terminálokat nem az ilyen óriási kereskedelmi forgalom lebonyolítására tervezték.
A lista második és harmadik helyén ázsiai repterek végeztek
A dél-koreai Incshon több mint 200 étteremmel büszkélkedhet, és összesen 645 millió dolláros, nem repüléssel szorosan kapcsolatos bevételt termel. A harmadik helyen a tokiói Haneda áll, ahol 1 millió utasra vetítve 2,74 üzlet jut, és effajta bevétele 10,3 millió dollár. A tanulmány szerint a három legnagyobb ázsiai költési központ utáni sorrend is tanulságos – és néhol meglepő. Ilyen a São Paulo/Guarulhos, az André Franco Montoro kormányzóról elnevezett nemzetközi repülőtér Brazíliában, a Kuala Lumpur-i Malaysia, az isztambuli reptér, a Fülöp-szigeteki Ninoy Aquino, a thaiföldi Suvarnabhumi, a katari Hamad, végül a torontói légikikötő. Mint látható, Ázsia vezet ezen a téren, úgy tűnik, mintha az embereknek ott több ideje és pénze lenne a vásárolgatásra.
Ingyenes mozi, mászófal és trambulin a dzsungelben
A Changi persze nem áll meg ezen a szinten. A 3-as terminálon saját, korszerű mozi található kényelmes moziszékekkel, a legújabb hollywoodi kasszasikerek és nemzetközi független filmek folyamatosan változó műsorával. A mozi teljesen ingyenes, a nap 24 órájában nyitva tart, és szórakoztatja az átszállásra várakozókat. A 3-as terminál alagsorában egy 7,3 méter magas sziklamászó és boulderfal található. Az izgalmakra vágyó utazók sportcipőket és egyéb szükséges felszerelést bérelhetnek, valamint vezetett mászóworkshopokra jelentkezhetnek. A játékosabb edzésre vágyóknak érdemes felkeresniük a Jewel imitált dzsungellel szegélyezett legfelső emeletén található ugrálóhálót. A talajszint felett akár 24 méter magasan felfüggesztett trambulinok, csúszdák és függőágyak kavalkádja végtelen szórakozást kínál a gyerekeknek és a fiataloknak.
Érdemes magunkkal vinni úszófelszerelést
Személyenként 17 dollárért lehet használni az Aerotel Airport Transit Hotel nyugágyakkal szegélyezett tetőtéri úszómedencéjét az 1-es terminálon, ahol pezsgőfürdő, medencebár és zuhanyzó is található a felfrissüléshez. A többszáz butik mellett izgalmas kaland felfedezni a gasztro régiót is. Ilyen a Bengawan Solo, amely szingapúri édességekre specializálódott, az Irvins, amelyet a népszerű halbőr chipsért és sózott tojásos harapnivalókért keresnek fel, valamint a Lim Chee Guan, amely 1938 óta működik, és a bak kwa, a szingapúriak által kedvelt faszénen sült és szárított húsok népszerű lelőhelye.
Mindez a kereskedelmi kavalkád művészeti installációk, meditációs pihenőhelyek és pillangókertek, fedett vízesések és dinoszaurusz parkok között várja az utasokat. A reptér tulajdonosai a világ jelenleg leghíresebb építészeit, kerttervezőit és wellness szakembereit bízták meg azzal, hogy páratlanul izgalmas helyet teremtsenek a Changiból, amely állandóan változik, technikailag is megújul – és amely nem mellesleg repülőtér.