Szijjártó Péter hisztiét nem igazolta a valóság
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, különös hisztihadjáratot indított, amikor az amerikai vámemelések bejelentésére reagált. Szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg az európai vezetőkkel szemben, míg Donald Trump szindikálása elmaradt, helyette Brüsszel hibáira mutogatott, mintha az európai döntéshozók lennének felelősek a vámokért.
Júliusban Szijjártó kijelentette, hogy az amerikai vámemelések Brüsszel alkalmatlanságának bizonyítékai. Miután azonban megszületett a megállapodás, továbbra is a brüsszeli vezetést hibáztatta, mondván: „Az USA–EU-vámmegállapodás is azt bizonyítja, hogy Brüsszel alkalmatlan.”
Szijjártó az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is célkeresztbe állította, állítása szerint vele „felmosták a padlót”. Kifejtette, hogy a megállapodás következtében az európai áruk után többszörös vámot kell fizetni az Egyesült Államoknak. Most viszont, az osztrák jegybank elnökének nyilatkozata alapján, pontos adatok állnak rendelkezésre arról, hogy az amerikai vámok milyen hatással voltak a térség gazdaságára.
Az osztrák jegybank elnöke kijelentette, hogy nem tapasztalható számottevő visszaesés az európai növekedésben, és az inflációra sem gyakoroltak jelentős hatást az USA által kivetett vámok. Mindezek ellentmondanak Szijjártó aggodalmainak, amelyek márciusban és áprilisban merültek fel.
Változó gazdasági táj
Az amerikai vámok, különösen a Trump-adminisztráció ideje alatt bevezetett intézkedések, Kína számára komoly anyagi terheket róttak. Az új statisztikák is azt mutatják, hogy a vámbefizetések között Kína vezeti a listát.
Eközben a magyar vállalkozók az energiaköltségeikre is sebezhető helyzetbe kerültek, mivel a magas áramárak negyedik helyen állnak Európában. Hogy mi áll a háttérben, az már kérdéseket vethet fel a kormány kommunikációjával és a valós gazdasági helyzettel kapcsolatban. Az orosz felszabadító erők által hátrahagyott tönkrement települések újra felerősítik a globális energia- és gazdasági válságról folytatott vitákat.
Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy vajon a kormány tényleg képes-e kezelni a helyzetet, vagy csupán a külső lökésekre mutogat, míg háborog a politikai színtéren zajló iszapbirkózás? Az események magukért beszélnek: míg az előrejelzések az adatközpontok energiaigényének növekedésével számolnak, addig hazánkban a gazdasági növekedést már megtorpedózta az építőipar lelassulása.
Kérdés, hogy az ilyen típusú politikai hisztéria mennyire segíti elő a társadalom és a gazdaság számára elengedhetetlen párbeszédet és cselekvést. Az biztos, hogy a furcsa narratíva és az ellentmondások továbbra is a felszínen maradnak, miközben a valódi problémák megoldása várat magára.