Lassan két Föld kellene az emberiségnek
Július 24. – ezen a napon ünnepeljük az Earth Overshoot Day-t, azaz a Túllövés Napját. Ez a pillanat évről évre egyfajta mérföldkő, amikor az emberiség ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld regenerálódási képességét. Innentől kezdve a bolygó erőforrásait hitelből, jövőbeli tartalékok terhére használjuk. A legfrissebb kutatások alapján a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a Túllövés Napja egyre korábban érkezik meg; a hetvenes években még az év végén, mostanra azonban a nyár közepére tolódott.
Az ökológiai lábnyom és biokapacitás kapcsolata
A Túllövés Napja a Global Footprint Network által meghatározott mutató, amely összeveti az ökológiai lábnyomot a biokapacitással. Az ökológiai lábnyom azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges az emberi fogyasztás fedezésére, míg a biokapacitás azt jelzi, milyen mértékben képes a Föld regenerálni ezeket az erőforrásokat. Ha az ökológiai lábnyom túllépi a biokapacitást, ökológiai deficit keletkezik, ami a végtelennek látszó túlhasználat következménye.
A globális egyenlőtlenségek tükröződése
A globális adatok mögött rejlő térbeli különbségek sürgető kérdéseket vetnek fel. A Global Footprint Network országonként is kiszámítja a Túllövés Napját, bemutatva, hogy melyik ország mikor meríti ki a saját biológiai kapacitását. Eddig az Egyesült Államokban március, Magyarországon június 2. az a dátum, amikor ebbe a kritikus helyzetbe kerültünk. E különbségek éles kontrasztokat mutatnak a centrum és periféria országai között, és arra világítanak rá, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek a környezeti igazságtalanságokkal is összefüggnek.
A Country Deficit Day jelensége
A globális túlfogyasztás mellett egyre inkább figyelmet kap a Country Deficit Day is, amely arra utal, amikor egy adott ország ökológiai igényei meghaladják a saját biokapacitását. Például Szingapúrban január elején már elérkezik ez a nap, míg Magyarországon augusztus végén. Ez a mutató nem csupán globális, hanem lokális túlfogyasztásra is utal; azon országok, amelyek nemcsak globálisan, hanem a saját határaikon belül is deficitesek, fokozottan ki vannak téve a globális válság következményeinek.
A Túllövés Napja mint civilizációs válságtünet
A Túllövés Napja nem csupán egy egyszerű ökológiai mutató, hanem mélyebb társadalmi és civilizációs válságot is jelez. Az ipari társadalom határozottan átlépte azokat a fenntarthatósági határokat, amelyek biztosítanák a hosszú távú jólétet. Az évről évre korábban érkező dátum nemcsak átmeneti túllépést jelöl, hanem egy tartós rendszerszintű deficitet, amely a társadalom legszegényebb rétegeit sújtja leginkább.
A Fánk-modell és a fenntarthatóság
A Fánk-modell, amely az ökológiai és társadalmi határok közötti működési tér meghatározását célozza, arra figyelmeztet, hogy a jóllét biztosítása nem járhat a bolygó teherbírásának túllépésével. Az embereknek tudatosan kell élniük a lehetőségeikkel, és el kell kerülniük a környezeti határokat átlépő tevékenységeket. A modell hangsúlyozza a biztonságos és igazságos működési tér fontosságát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki megfelelő életkörülmények között élhessen.
Szerző: Csuport Zsombor / KÖVET Egyesület