Fizetésemelés: Mire számíthatnak a munkavállalók jövőre?
Jelenleg zajlanak a bértervezési folyamatok, ahol a vállalatokat több tényező is erőteljesen befolyásolja. Ezek közé tartozik az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább bonyolítja a legutóbb elfogadott bérmegállapodás, amely 11% -os minimálbér-emelést és 7% -os garantált bérminimum-emelést irányoz elő. A munkáltatói reakciók és a munkavállalók jövőbeli kilátásai tehát érdemelnek egy alaposabb elemzést.
Minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban
Kihirdették a 2026-os minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos megállapodást. Január 1-jétől a minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedik, ami 11%-os növekedést jelent, míg a garantált bérminimum, más néven szakmunkás minimálbér, 373 200 forintra nő, ami 7%-os emelést jelent. Ezzel a minimálbér nettó 214 662 forintra, a szakmunkás minimálbér nettó 248 178 forintra rúg havonta. Az előrejelzések szerint a bruttó órabérek ennek megfelelően 1 856 forintra és 2 145 forintra nőnek.
Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a minimálbér emelése nem csupán az alacsony bérszinteket érinti, hanem közvetetten a magasabb bérkategóriákban dolgozók alkupozícióját is javítja. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez bérfeszültséget is okozhat azokon a munkahelyeken, ahol a magasabb keresetű munkavállalók fizetését még nem állították vissza az új arányokhoz. Ennek eredményeként gyakran előfordul, hogy a munkaadó a béremelést tavaszra halasztja, így a magasabb bérkategóriában dolgozók legkorábban csak 3-4 hónap múlva számíthatnak bérkompenzációra.
Milyen mértékű fizetésemelésre számíthatunk?
A cégek számára kiemelten fontos, hogy ne veszítsék el a már bevált és nagy hozzáadott értéket képviselő munkavállalóikat. Az új kollégák felvétele és betanítása jelentős költségekkel és kockázatokkal jár. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években a betöltetlen állások száma jelentősen csökkent, míg a meghirdetett álláspályázatok száma lényegében változatlan maradt. Ezen tényezők együttesen határozzák meg a munkavállalók jövőbeli bérezését és a munkáltatók mozgásterét.