23 évvel ezelőtt Magyarországot ekkora hó borította
2026 januárjában sokak emlékeiben felidéződtek a gyermekkori telek, amikor az országot vastag, tartós hótakaró fedte. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két éghajlatkutatója, Szabó Péter és Pongrácz Rita, azt vizsgálta, hogy az elmúlt hatvan év alatt milyen gyakorisággal fordultak elő ilyen országos hótakarós időszakok. Az elemzésük megerősíti, hogy a jelentős csapadékot hozó mediterrán ciklonok okozzák a nagy havazásokat, de nem elegendő a felszínközeli hideg – a légkör magasabb rétegeiben is hideg levegőnek kell jelen lennie, hogy tartós hófotó alakulhasson ki.
Az idei januárban mindez a feltétel egyszerre teljesült, s ez kedvezett a hideg fennmaradásának is, mivel a hó visszaveri a napsugárzás nagy részét, így megakadályozva a levegő felmelegedését. A kutatók úgy határozták meg a tartós hótakaró fogalmát, hogy az ország területének legalább kétharmadán 10 centimétert meghaladó hó volt, és ez minimum három napon át megmaradt. Az idei havazás pontosan ezeknek a kritériumoknak felelt meg.
De mikor volt legutóbb hasonló esemény? A válasz viszonylag régen van: 14, illetve 23 éve. A legutolsó, az egész országra kiterjedő, vastag hótakaró 2012 februárjában alakult ki, míg az utolsó, amely valóban az ország minden területét érintette, egészen 2003-ig nyúlik vissza. Érdekes megjegyezni, hogy 1987 és 1996 között egyáltalán nem volt országosan jelentős hótakaró. Az utolsó emlékezetes esemény, amely sokak számára nosztalgiát kelt, 1987 telén történt. Az 1980-as években még előfordultak nagy havazások, de ezek nem borították be az ország teljes területét. A 70-es években kevesebb nagy hó hullott, míg a 60-as években volt a leggyakoribb a vastag hótakarók kialakulása.
Az országos hótakaró történetében tehát a legutóbbi havazás nem csupán az időjárás különleges aspektusait hozta magával, hanem sokakat emlékeztetett a múlt nagy havazásaira, amelyek idején a tél valóban különleges élményt jelentett. Az ilyen időszakok figyelemmel kísérése fontos nemcsak a meteorológiai folyamatok megértése, hanem a történelmi és társadalmi szempontok miatt is, amelyek szorosan összefonódnak a természeti jelenségekkel.
A jövőben izgalmas lenne újra visszanézni ezen főbb hótakarókat, és összevetni az aktuális időjárási alakzatokkal, hogy megértsük a klímaváltozás hatásait is, amelyek a hóval kapcsolatos országos meteorológiai jelenségeket is befolyásolják.