Kína megelőzte az Egyesült Államokat kutatás-fejlesztésben
2024-ben Kína történelmi lépést tett, amikor 785,9 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztési (K+F) költségekre, ezzel első alkalommal megelőzte az Egyesült Államokat. Az év globális K+F kiadásai a 2,9 billió dollárt érték el, melyből 45% ázsiai országokból származik. A globális K+F-torták kisebb-nagyobb része tehát egyre inkább Ázsiához került, ahol Dél-Korea és India is jelentős növekedést mutatnak, elősegítve így a kontinens pozícióját az innováció élvonalában.
Kína K+F részesedése 2000 óta 4,0%-ról 27,4%-ra nőtt, amely a világ tudományos és technológiai viszonyait alapvetően megváltoztathatja. E mögött a központosított finanszírozási modell áll, amelyben a kutatások jelentős része állami laboratóriumokban folyik. Kínában a kormányzati prioritások, mint az energia, biotechnológia és határtechnológiák határozzák meg a kutatási irányokat.
Az Egyesült Államok 781,8 milliárd dolláros K+F költésével a második helyet foglalja el. A Kínaival ellentétben az amerikai K+F költségek döntő többsége a magánszektor által van generálva. Az olyan nagyvállalatok, mint az Amazon, az Alphabet és a Meta dominálják a globális vállalati K+F piacot.
Kína és az Egyesült Államok együttes K+F kiadásai a globális összes K+F ráfordítás 54,7%-át teszik ki, ami arra mutat, hogy a két ország dominanciája meghatározó a nemzetközi színtéren. A harmadik helyen Japán áll, amely 2024-ben 186,0 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre. Azóta a japán K+F részesedése a globális piacból 7,2%-ponttal csökkent, ami jelentős mértékű visszaesést jelent, főleg a Toyota vállalat dominanciáját figyelembe véve, amely évtizedek óta vezető a japán vállalati K+F kiadások terén.
A kutatás-fejlesztési verseny tehát nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai következményekkel is jár. Kína felfelé ívelő pályája a technológiai fejlődésben új kérdéseket vet fel a globális egyensúly kapcsán, miközben az Egyesült Államok hagyományosan domináló szerepe egyre inkább kihívásokkal néz szembe.