FÜRDŐSZÖVETSÉG: A FÜRDŐÁGAZAT FEJLŐDÉSÉNEK KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI
A magyar fürdőágazat fellendüléséhez elengedhetetlen egy kiszámítható és fenntartható működési környezet. Végh Andor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a budapesti sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az új elnökség célja, hogy minden szakmai fórumon képviselje a magyar fürdők érdekeit.
Magyarországon körülbelül 170 település rendelkezik egészségturisztikai adottságokkal vagy fürdőlétesítményekkel, amelyek vidéki vendégforgalmának 70%-át generálják. Végh kiemelte: a magyar fürdők nélkül a hazai turizmus teljesítménye és a vidéki turizmus sikerei elképzelhetetlenek.
A közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen az elnökség arra vállalkozott, hogy foglalkozik a hazai fürdőágazatra nehezedő gazdasági, energetikai és turisztikai kihívásokkal. A 2019-es rekord vendégszám elérése érdekében különböző intézkedéseket terveznek, hiszen az átlagos 20%-os elmaradás még mindig érzékelhető.
Az elnök kifejtette, hogy noha a fürdők nettó árbevétele 2019 óta folyamatosan növekszik, a bér- és működési költségek jelentős emelkedésen mentek keresztül, különösen az energiaárak területén. A gyógyászati finanszírozás legalább másfél évtizede változatlan, amely sürgető problémát jelent a szektor számára.
A digitalizáció szerepe szintén kiemelkedővé vált, mivel a vendégek igényei egyre összetettebbé válnak, és élményszerű, személyre szabott szolgáltatásokra van szükség.
A fenntarthatóság továbbá központi szerepet játszik a következő években, hiszen a termálvíz nem csupán gazdasági erőforrás, hanem nemzeti kincs is. Az új elnökség célja a szakmai együttműködés erősítése, például a szállodaszövetséggel és a fürdővárosok szövetségével.
Szűts Ildikó, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke tájékoztatott arról, hogy a természetes gyógytényezőkről, valamint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 2023-as rendelet módosítása szükséges, mivel bizonyos pontjai kritikus hatással lehetnek a fürdők működésére.
Jelenleg a zömmel önkormányzati tulajdonú fürdők nem fejleszthetnek uniós támogatásból, ami versenyhátrányt jelent a többi tagállamhoz képest, ahol már uniós forrást használnak a fürdők fejlesztésére.
Zámbori Péter, a felügyelőbizottság elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az 5. leggazdagabb termálvízkinccsel rendelkező ország a világon, de a balneológia szerepét újra kell gondolni a magyar egészségügy keretein belül.
Balogh Zoltán elmondta, hogy 2025-ben 14,2 millió vendég kereste fel a magyar fürdőket, ami még mindig elmarad a 2019-es 17,58 milliós rekordtól. Az árak is jelentősen emelkedtek: míg 2019-ben a fürdőbelépők nettó átlagára 2193 forint volt, 2024-re már a 4000 forinthoz közelít.
A Magyar Fürdőszövetség tagjai között 115 fürdőüzemeltető található, sokuk több létesítményt is üzemeltet. A szövetség célja a fürdőszolgáltatások áfájának csökkentése is, amely jelenleg 27%-os, míg a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás esetében 5%-os.