Hiába az iparfejlesztés, történelmi mélypontra esett a feldolgozóipar
Magyarországon az elmúlt tíz év során 1750 milliárd forintot költöttek az újraiparosításra, azonban a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése rávilágít arra, hogy a feldolgozóipar aránya a bruttó hazai termékből (GDP) csökkent. Az elemzés a magyar feldolgozóipar szerkezeti átalakulását vizsgálta az utolsó másfél évtizedre visszatekintve.
Súlyvesztés és átalakulás
2016 óta a kormány célja az volt, hogy a feldolgozóipar GDP-beli részesedése 2020-ra 30%-ra emelkedjen. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2025-re ez az arány 18%-ra esett, amely drámai csökkenést mutat a 2015-ös 23,5%-hoz képest. A kormány által megtervezett programokra, mint az Irinyi-terv és az Ipar 4.0, eddig költött összegek nem hozták meg a várt eredményeket.
Ágazati tendenciák
A GKI elemzése alapján a legnagyobb csökkenés a vegyipari alágakban történt, ahol a részesedés 2010 óta 7%-ról 5%-ra esett vissza. A fémfeldolgozás súlya 1,3%-kal csökkent, míg a könnyűipar és a gépgyártás is stagnáló tendencia mellett kisebb veszteségeket szenvedett el. Ezzel párhuzamosan az elektronikai ipar kis mértékben, 0,4%-kal növekedett, de a többi alág részesedése lényegében változatlan maradt a 2010-2025 közötti időszakban.
Termelési volumen alakulás
Az ipari termelés volumene az időszak során jelentős eltéréseket mutat. A villamos berendezések gyártása például 189%-kal nőtt, míg a járműgyártás 112%-os, a gumi- és műanyagipar, valamint az élelmiszeripar pedig egyaránt 39%-os bővülést mutatott. Ezeket az ágazati eredményeket azonban árnyalja a gyógyszergyártás stagnálása, továbbá a könnyűipar és a vegyipar mélyrepülése, ahol a növekedés csak 20%-os volt a vizsgált időszakban.
Összegzés
A feldolgozóipar helyzete Magyarországon tehát aggasztó, a szükséges reformok és a támogatások ellenére a várt eredmények elmaradnak, ami számos iparágat érintően a jövőbeli növekedést is megkérdőjelezi.