Csúszik a Magyar–Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar–ukrán viszonyban
Már-már az Orbán-korszakot idéző nyilatkozatháború tört ki szeptember második felében a magyar és az ukrán kormány között a Kijev által bejelentett Kárpáti Nyolcak nevű régiós együttműködés és a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye nyomán. Bár a kedélyek azóta némileg lecsillapodtak, több kérdésben továbbra is komoly nézetkülönbség van.
Két szakértő, Kis-Benedek József és Szent-Iványi István szerint a Tisza-kormány az Ukrajna-politikában is eltávolodott az orbáni irányvonaltól, de nem tett 180 fokos fordulatot. Jó irányba indult, majd megtorpant, ez azonban egy folyamat, aminek még nem vagyunk a végén.
Nem érdekünk a konfliktus élezése
A Tisza-kormánynak érdemes lenne óvatosabban megfogalmazni az esetleges kritikáit Kijevvel szemben. Szent-Iványi István szerint sokkal rugalmasabban, sokkal diplomatikusabban kellene eljárni, mert nem az élezésben vagyunk érdekeltek, hanem abban, hogy normalizáljuk a viszonyt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Orbán Anita külügyminiszternek azóta már részben sikerült enyhíteni a feszültségeket.
A külpolitikai szakértő úgy véli, hogy az ukrán–magyar feszültség sokkal többet árt a kárpátaljai magyaroknak, mint a kisebbség jogaival kapcsolatos törvényi hiányosságok. Utóbbiak orvoslására már megszületett a törvényjavaslat, amelyről még októberben dönthet az ukrán parlament.
Rendezni kellene az aranykonvoj-ügyet
Kis-Benedek József többek között azt emelte ki, hogy a Tisza-kormánynak Ukrajna vonatkozásában is szüksége lenne egy világos külpolitikai stratégiára. Szerinte kapcsolatunk normalizálása a keleti szomszédunkkal gazdaságilag is nagyon fontos lenne, többek között azért, hogy részt vehessünk a háború utáni újjáépítésben.
A biztonságpolitikai szakértő a rendezendő ügyek közül kiemelte az ukrán aranykonvojt, amelyet még a hazai választási kampányban tartóztattak fel a magyar hatóságok egy látványos akció keretében, a gyanú szerint legfelsőbb politikai nyomásra. Jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz az ügyben.
Kis-Benedek József szerint ukrán vonatkozásban fontos lenne az úgynevezett aranybiznisz rendezése, mert ez Magyarországon is, Ukrajnában is jelentős kérdés. Mint fogalmazott, míg meg nem nevezik a pontos felelőst, ki volt ezért a fő felelős, úgy hívják, hogy Orbán Viktor, az a magyar belpolitikában igen nagy visszhangot fog kiváltani.
Az ukrán EU-csatlakozás is konfliktuspont
A konfliktuspontok közé tartozik az ukrán EU-csatlakozás kérdése is: az új magyar kormány már háromszor vétózta meg a csatlakozási tárgyalások újabb klasztereinek megnyitását. A zöld jelzést gyakorlatilag a kisebbségvédelmi törvény elfogadásához kötötte, Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról – az Orbán-kormányhoz hasonlóan – népszavazást szeretne tartani.
Csúszik a Magyar–Zelenszkij találkozó
Továbbra sincs időpontja a Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij közötti találkozónak, pedig a magyar miniszterelnök már a beiktatásakor jelezte, hogy szeretne Kárpátalján, Beregszászon találkozni az ukrán elnökkel. A két vezető eddig csak egy NATO- és egy-egy EU-csúcs peremén beszélt egymással személyesen.
Egy ilyen találkozónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is lenne: lökést adna a kétoldalú kapcsolatoknak. Erre a magyar kisebbség oktatási jogait védő törvény elfogadása után kerülhet sor. A találkozó helyszínét ugyanakkor a vendéglátó szabja meg, és az csak a főváros, azaz Kijev lehet – véli Kis-Benedek József.