Pestis gyanúja Szibériában: nemzetközi aggodalom és bizonytalanság
Egy szibériai pestiskutató intézet fiatal munkatársa, a 28 éves Darja Sipilova október 2-án megbetegedett a munkahelyén, majd életét vesztette. Halálának körülményei ismeretlenek. Egy magas rangú orosz tisztviselő a közösségi médiában azt írta, hogy Sipilova „pestisben halt meg”, az orosz egészségügyi felügyeleti hatóság (Roszpotrebnadzor) azonban később „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról” beszélt.
Helyi médiajelentések szerint a nő az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboratóriumában történt baleset után fertőződött meg, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. Az eset nyomán közel 200 embert helyeztek karanténba Szibériában. A közösségi oldalakon terjedő információk szerint legalább öt kórházat – köztük egy gyermekkórházat és egy szülészeti klinikát – háromhetes karantén alá helyeztek. Kötelező maszkviselést rendeltek el az Irkutszki Alumíniumgyárban, és állítólag megkezdték az Irkutszkból érkező légiutasok testhőmérséklet-ellenőrzését is. Büntetőeljárás indult halálos kimenetelű egészségügyi szabályszegés miatt.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy beszélni fog Putyinnal, és több információt kér tőle. Brüsszelben az Európai Unió Egészségügyi Biztonsági Bizottságának ülésén vitatják meg a helyzetet, Mongólia és Kína hatóságai szintén tájékoztatást kérnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatokat kért az oroszoktól az irkutszki régió helyzetéről, és ez alapján alacsonynak értékeli az oroszországi lakosokra, nagyon alacsonynak pedig az európai emberekre jelentett kockázatot. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta, hogy a teljes és átlátható információmegosztás fontos a pontos kockázatértékeléshez és az „ellentmondásos jelentések tisztázásához”. Mihail Favorov epidemiológus szerint a Roszpotrebnadzor vezetőjének, Anna Popovának a személyes jelenléte Irkutszkban arra utal, hogy a helyzet „szörnyű és kritikus”.
A globális aggodalom fő forrása nem maga a lehetséges járvány, hanem az orosz hatóságok hivatalos kommentárjainak hiánya. A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza, amely általában rágcsálókban él, de embereket is megfertőzhet. A bubópestis bolhák útján terjed, a tüdőpestis – Sipilova feltételezett, de nem megerősített haláloka – emberről emberre is terjedhet apró légúti cseppek útján, és kezelés nélkül a halálozási arány akár 100 százalék is lehet.
A pestis nem középkori betegség: a bubópestis i. sz. 541 és 750 között több tízmillió ember halálát okozta, a középkori fekete halál pedig Európa lakosságának közel felét pusztította el. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején kitört harmadik világjárvány 12 millió ember halálát okozta. A betegség ma is előfordul Közép-Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Szibériában. A pestis 10–14 napos antibiotikum-kúrával kezelhető, feltéve, hogy a gyógyszerezést a fertőzés után röviddel elkezdik. Az 1980-as években a Szovjetunió tudósai antibiotikum-rezisztens törzseket fejlesztettek ki, de nincs bizonyíték arra, hogy a Sipilova halálát okozó törzs rezisztens lenne, vagy hogy a laboratórium biológiai fegyvereket kutatna. Oroszországban az 1930-as évek óta létezik vakcina a pestis ellen, amelyet évente néhány tízezer embernek – főként laboratóriumi dolgozóknak és enzootikus területeken élőknek – adnak be.