Végre száguld az OTP a nagy zuhanás után
Negyvenezer forint alá esett az OTP részvénye a múlt héten, sőt azután 38 ezer alá is, ami különösen a szeptember közepi, 47 ezer forint fölötti magasságokhoz képest szembetűnő. Mintegy három hét alatt esett húsz százalékot az értékpapír, amely pedig az utóbbi években sorra döntögette a rekordokat. Egy éves távra vizsgálva azonban a bankpapír még ekkor is 26 százalékkal volt feljebb, tavaly ilyenkor ugyanis csak 30 ezer forint környékén tanyázott. Öt éves távlatban pedig lényegében duplázta az árfolyamát, a közelmúlt korrekciója ellenére is.
Az orosz-ukrán veszedelem
Öt év alatt az Euronext Eurozone Banks index 181 százalékkal ment fel, vagyis közel a háromszorosára. A különbség jórészt még 2022-ben alakult ki, lényegében az Ukrajna elleni orosz támadás hatására, miután a banknak mindkét országban vannak érdekeltségei, és mindkét országban nehézségeket okozott a további üzletmenet fenntartása. Már akkor jelentős orosz-ukrán diszkont épült be az árfolyamba, amely a mai napig fennáll. Az orosz kitettség miatt a Baltikumban tervezett OTP-akvizíció, a Luminor is veszélybe kerülhet. Az elemzők most azt latolgatják, valóban ki fog-e az OTP vonulni Oroszországból, és ennek milyen hatásai lesznek.
A francia betegség
Valamivel kisebb mértékben ugyan, de az európai bankrészvények is jelentős korrekción mentek keresztül a hetekben, ennek oka pedig elsősorban a francia válságjelek kialakulásában lehet, ami az európai kötvényhozamok emelkedésében is megjelenik. Az emelkedő kötvényhozamok több oldalról is hatnak a bankok eredményességére. Lehetnek pozitív hatásaik, mint a kamatmarzsok emelkedése, de számos negatív is: rövidebb távon a bankok portfólióiban levő állampapírok leértékelődnek, visszaeshet a hitelfelvételi kedv, a magasabb kamatok visszavethetik az általános gazdasági növekedést, a tartósan magas hitelkamatok pedig vállalati csődöket okozhatnak.
Kamatemelésektől tartanak
A globális kötvényeladási hullám – amelyet a központi bankok további kamatemeléseire vonatkozó várakozások és az államadósság terhével kapcsolatos növekvő aggodalmak táplálnak – számos euróövezeti országban több évtizedes csúcsra emelte a hozamokat. Franciaország továbbra is mindenki figyelmének a középpontjában áll, és valószínűnek tűnik, hogy a kötvényhozamok tovább emelkednek és magas szinten maradnak, mivel az ország nem képes megbirkózni a költségvetési problémáival, az Európai Központi Bank pedig nem tűnik hajlandónak beavatkozni.
Sajátrészvény-vásárlások hajthatták fel az árat
Az OTP-nél az orosz kivonulás híre volt a kiváltó tényező, de azóta már többről van szó. Az európai bankszektor esése, a makrogazdasági romlás kockázatai és a profitrealizálás is fontos szerepet játszanak. Nagyobb támasz 35 ezer forint környékén van. Bár az OTP jelenleg nem vásárol saját részvényt, ennek oka az engedélye lejárta, de várhatóan nemsokára ismét vásárlásokba kezd. Az engedély egy nappal később, október 9-én meg is érkezett, a bank március 31-ig, legfeljebb 50 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni. Ennek nyomán 6,42 százalékos pluszban zárt az OTP pénteken, 40 300 forinton.
Mi történik az OTP orosz üzletével?
Az OTP vizsgálja az orosz piacról való esetleges kivonulás lehetőségét; a döntés az év végéig várható. A lépés részben a balti Luminor bank tervezett felvásárlását támogatná. A balti szabályozó hatóságok ugyanis a Luminor-ügylet engedélyezési folyamata során vizsgálják az OTP oroszországi tevékenységét. A Luminor lenne az OTP eddigi legnagyobb akvizíciója. Az oroszországi tevékenység eleve problémás: az OTP leállította a vállalati hitelezést, visszavonta a csoporton belüli finanszírozást, 25 százalékkal csökkentette a létszámot és 40 százalékkal a fiókok számát, és elsősorban a lakossági hitelezésre összpontosít. Legutóbb az orosz jegybank már nem engedélyezte a magyar pénzintézetnek az osztalék kifizetését.
Mennyit ér most az OTP?
Az elemzői ajánlások alapján az átlagos 12 hónapos célár 48 514 forint, a legmagasabb célár 55 000 forint, a legalacsonyabb célár 35 500 forint. Az elemzők száma 13, az ajánlások között 8 vétel és 5 tartás szerepel, eladás nem. Nem árt azonban tudni, hogy egyrészt eladásra csak ritkán javasolják a brókercégek a nagyobb vállalatok részvényeit, másrészt nem tudjuk, hogy mindegyik célár friss-e, és nem lehetséges-e, hogy egy részüket az oroszországi kivonulás szeptember végi közzététele előtt készítették, ami az elemzők szerint értékcsökkentő tényező.