Kidobott pénz vagy pluszvédelem: két biztosítás ugyanarra a kockázatra?
Előfordulhat, hogy valaki különböző biztosításokat köt, és éveken át díjat fizet több biztosítónak anélkül, hogy tudná: a szerződések részben vagy akár teljes egészében ugyanarra a kockázatra nyújtanak fedezetet. Kár esetén ez jelenthet-e előnyt, vagy csupán felesleges kiadásról van szó? A válasz a Pénzügyi Békéltető Testület előtti ügyek tapasztalatai szerint nem egyszerű.
A biztosítási szerződések két fő csoportra oszthatók: kár- és összegbiztosításokra. A kárbiztosításoknál a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgyban keletkezett, meghatározott feltételek szerint megállapított kár megtérítésére irányul. Ide tartoznak az ingó és ingatlan vagyontárgyakat biztosító szerződések, valamint a felelősségbiztosítások is.
Főszabály szerint ugyanarra a vagyontárgyra, kockázatra és időszakra akár több biztosítási szerződés is köthető, különböző biztosítóknál is. Kivétel ez alól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amelyből egy adott időszakban csak egy lehet érvényben. Alapelv azonban, hogy a biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a ténylegesen bekövetkezett kár összegét, és a biztosítási összeg sem lehet magasabb a biztosított vagyontárgy értékénél.
A többszörös biztosítás és a túlbiztosítás nem ugyanazt jelenti. Többszörös biztosításról akkor van szó, ha ugyanarra a vagyontárgyra és kockázatra több szerződés áll fenn, míg túlbiztosítás esetén a kártérítési maximum meghaladja a vagyontárgy értékét. Kár bekövetkeztekor a biztosított választása szerint az egyik vagy mindkét biztosítóhoz benyújthatja a kárigényt, a biztosítók egymás között rendezik a kár arányos viselését, ám összességében nem lehet a tényleges kárt meghaladó összeghez jutni.
Az összegbiztosításoknál a biztosító előre meghatározott összeg megfizetésére vállal kötelezettséget. Ide tartoznak az élet- és balesetbiztosítások, amelyeknél szintén lehet ugyanarra a kockázatra több szerződést kötni, itt azonban a szolgáltatások halmozódhatnak. Több élet- vagy balesetbiztosítás esetén a szerződés szerinti kár bekövetkeztekor akár valamennyi biztosító köteles kifizetni az előre meghatározott összeget, balesetbiztosításnál ez azonban csak a személyi sérüléses károkra igaz.
Gyakori, hogy valaki nem is tud a meglévő biztosításairól. Bankkártyához kapcsolódhat utasbiztosítás, amelynek feltételeit érdemes összehasonlítani a megkötni kívánt biztosítással, mivel az ilyen szerződéseknél gyakran alacsonyabbak a kártérítési limitek. Az utasbiztosítás vegyes típusú: kárbiztosítási elemeinél, például kórházi számla vagy poggyászkár esetén nem térítik meg kétszer a kárt, összegbiztosítási elemeinél viszont, például kórházi napi térítésnél a szerződési feltételektől függően akár többszörös kifizetés is lehetséges.
Társasházi lakásoknál a közös épületrészekre és berendezésekre a társasház saját biztosítása nyújt fedezetet, amely felelősségbiztosítást is tartalmazhat. Egyes társasházi biztosítások a külön tulajdonban lévő lakások falait és beépített burkolatait is védik, ilyenkor a saját lakásra elegendő lehet csak az ingóságokra külön biztosítást kötni.
Új elektronikai cikk vásárlásakor felajánlott meghosszabbított garancia valójában biztosítás, amely átfedésben lehet a meglévő lakásbiztosítás kibővített ingósági vagy műszaki fedezeteivel. A munkáltatók gyakran kötnek csoportos élet- vagy balesetbiztosítást a munkavállalókra, és egészség- vagy nyugdíjpénztári tagsághoz, illetve felvett hitelhez is kapcsolódhat automatikus biztosítás.
A Pénzügyi Békéltető Testület tapasztalata szerint a kiterjedt káreseményeknél, ahol több biztosító érintett, elhúzódhat a kárrendezés, különösen ha a károsult sem jelöli meg pontosan, melyik kárt melyik biztosítás terhére kívánja rendezni.
Élet- és balesetbiztosításoknál a biztosító nem a kár értékét határozza meg, hanem a szerződésben előre rögzített összeget fizeti ki, így több balesetbiztosítás esetén például egy csonttörésre mindegyik biztosító fizethet. A gyakorlatban azonban itt is felmerülhetnek vitás helyzetek: egy ügyben a kérelmező három balesetbiztosítással rendelkezett három biztosítónál, mégis csak ketten fizettek, mivel a harmadik biztosító vitatta, hogy valóban baleset történt; az ügy végül egyezséggel zárult.
Az egyes biztosítók feltételei eltérően határozhatják meg a különböző biztosítási események, így a baleset fogalmát is, ezért hiába van valakinek több balesetbiztosítása, előfordulhat, hogy nem mindegyik után térítenek. Nem feltétlenül probléma tehát, ha ugyanarra a kockázatra több biztosítás áll fenn, de tisztában kell lenni azzal, pontosan mire és milyen fedezetet nyújtanak. Érdemes időről időre áttekinteni a meglévő biztosításokat, beleértve a bankkártyához, munkaviszonyhoz vagy más igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódókat is, így elkerülhető a felesleges díjfizetés, és felismerhető, ha egy másik biztosítás éppen a szükséges pluszvédelmet nyújtja.