Újabb Magyar–Zelenszkij találkozó jön, de a nagy csúcs még várat magára
Hétfőn az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal alá is írt. A döntést 266 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Ezzel teljesült a magyar kormány követelése a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási jogainak ügyében.
A törvény értelmében az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol valamely őshonos nép vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbség nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett. Azok az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely EU-ban hivatalos nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphatnak.
Magyarország nem gördít akadályt az uniós tárgyalások elé
A magyar kormány cserében – csakúgy, mint júniusban – nem gördít akadályt az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszának elkezdése elé. A törvény elfogadása így elősegíti a második és harmadik klaszter megnyitását. Magyar Péter miniszterelnök szerint a jogszabály alapjaiban teszi könnyebbé a magyar gyerekeknek az anyanyelvük használatát Kárpátalján.
Orbán Anita külügyminiszter a luxembourgi EU-külügyminiszteri találkozó peremén, hétfőn tárgyalt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel. A magyar tárcavezető szerint a döntés hosszú hónapok kitartó magyar–ukrán tárgyalásainak eredménye, és a kárpátaljai magyar közösség megfelelő jogi garanciákat kap a gyermekek anyanyelvű oktatására és a magyar iskolák működésére.
Szibiha hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása az EU legjobb gyakorlataival összhangban biztosítja Ukrajnában az európai nemzeti kisebbségek jogait ezen a területen. A törvény elfogadását közös nyilatkozatban üdvözölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is, és szorgalmazták annak mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását.
Pénteken ismét találkozhat Magyar Péter és Zelenszkij
Magyar Péter legközelebb – a júniusi brüsszeli EU-csúcs és a júliusi ankarai NATO-gyűlés után – az e heti brüsszeli EU-csúcson találkozhat Zelenszkijjel. A magyar miniszterelnök erről egy finn lapnak adott interjúban beszélt. Az egyeztetésre a csúcs második napján, pénteken kerülhet sor.
A magyar miniszterelnök ukrajnai látogatása azonban továbbra is bizonytalan. Magyar Péter június 18-án, a brüsszeli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Beregszászban szeretne találkozni Zelenszkijjel, és három nyelven is elmondta a település nevét. Az ukrán elnök augusztus 20-ai köszöntőlevelében meghívta Ukrajnába Magyar Pétert, azonban ragaszkodott az ukrán fővároshoz, Kijevhez.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint diplomáciai szempontból egy másik országbeli helyszínre Magyar Péter nem igazán tehet javaslatot. Az ukránok nem zárkóznak el Beregszásztól, de elsőként Kijevben szeretnének találkozni. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a helyszín egyértelműen főváros lehet: Budapest vagy Kijev, és a magyar kormánynak nem kellene erőltetnie a beregszászi helyszínt.
Bizalomépítés apró lépésekben
A júniusi megállapodás ukrán törvénykezésbe való átültetése volt az ukrajnai találkozó csúszásának elsődleges oka Szent-Iványi István szerint. A mostani törvény elfogadása ellenére még jócskán maradtak feszültséggócok a magyar–ukrán viszonyban. A magyar kormány a magyar érdekekre hivatkozva továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, és magyar népszavazáshoz kötné azt. Emellett elutasítja a fegyverszállítmányok Magyarországon keresztüli továbbítását.
Szeptemberben feszültségek jelentkeztek a magyar–ukrán viszonyban a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye és a Kárpáti Nyolcak alakuló ülése körüli zavarok miatt. Ennek nyomán éles szóváltás alakult ki a közösségi médiában a magyar miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter között, amit Orbán Anita igyekezett diplomáciai eszközökkel csillapítani.
Szent-Iványi István tapasztalatai szerint a kárpátaljai magyaroknak nagyon árt, ha feszült a viszony a két ország vezetése között, és komoly problémát okoz az is, hogy nincs elég magyar tanár és diák. Magyar Péter a finn lapnak azt mondta, apró lépésekben kívánja helyreállítani a bizalmat Ukrajnával. A szakértő szerint a találkozóra hamarosan sor kerülhet, és ez lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.