Kiderült, mennyire támogatják a magyar cégek az eurót – a legnagyobb félelmeiket is elárulták
A magyar kis- és középvállalkozások kétharmada, 67 százaléka támogatja az euró bevezetését, és mindössze 15 százalékuk elutasító – derült ki a Scale Research által a UniCredit Bank megbízásából készített, 904 társas vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatásból, amelyet a bank sajtóeseményén mutattak be. A bizonytalan vagy neutrális cégek aránya 18 százalék. A mikrovállalkozásoknál hasonló a kép: 65 százalék támogató, 17 százalék ellenző.
Toldi Balázs, a bank vállalati üzletágának vezetője elmondta: tízezer ügyfelük van a vállalati szegmensben, így első kézből hallják a legfontosabb problémákat, és április 13-a óta az eurócsatlakozás kérdése nagyon erősen foglalkoztatja a cégeket. A válaszadók 51 százaléka a 2032-es, 35 százaléka pedig a 2033-as csatlakozási dátumot tartja reálisnak, amihez egy 2029-es vagy 2030-as ERM II-es csatlakozás tűnik ideálisnak.
A legnagyobb félelmet jelenleg a várható piaci átalakulást övező bizonytalanság jelenti. A kockázati lista élén az erősödő, akár külföldi verseny és az esetlegesen növekvő bérigények állnak, ezeket a cégek gyengülő alkupozíciója, majd az áremelkedés és a „felfelé kerekítés” követi. A 15 felsorolt kockázat mindegyike gyakran előfordult a válaszokban: az első helyen 37 százalékkal az erősödő verseny végzett, az utolsón 28 százalékkal az árváltozások kommunikálása.
A tájékozottság a legfontosabb választóvonal
Abonyi Zsolt, a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a bizonytalan cégek megfelelő tájékoztatással könnyen a pozitív szegmensbe tolhatók. A felkészültség és a tájékozottság jelenleg a legerősebb választóvonal abban, hogy melyik cég támogatja az euró bevezetését – hangsúlyosabb szempont, mint az exporttevékenység aránya vagy az eurós árbevétel. A magukat tájékozottnak tartó kkv-k körében 84 százalékos, a nem tájékozott cégeknél mindössze 31 százalékos az euró támogatottsága. Azok a vezetők, akik tettek vagy terveznek lépni az euró bevezetése érdekében, 89 százalékban támogatják a közös valutát, míg a legkevésbé tájékozott vezetőknek csak 18 százaléka.
A kkv-k elsősorban a kormánytól és a Pénzügyminisztériumtól várják a hiteles tájékoztatást (58 százalékuk), ezt követi a számlavezető bank és a könyvelő; a mikrovállalatoknál is ez a top 3. Toldi Balázs szerint a cégeknek még az ERM II-es csatlakozás előtt érdemes lehet olyan struktúrákat kialakítaniuk, amelyekben szakember segítségével lefixálják az árfolyamot és fedezeti ügyleteket vezetnek be. Bár az ilyen termékek népszerűsége növekszik, a kkv-szektor még nem ismeri őket eléggé, és sokan félnek attól, hogy a fedezés kedvezőtlen irányba mozdul el. Jelenleg tíz cégből egy vagy kettő él fedezeti eszközökkel a szegmensben.
A forint euróval szembeni volatilitása a megkérdezett kkv-k 44 százalékának működését befolyásolja erőteljesen. A forint gyengülése 42 százalékuknál, erősödése pedig 27 százalékuknál jelent terhet. A kkv-k 65 százaléka már jelenleg is végez valamilyen eurós tranzakciót, a könyvelés viszont 89 százalékuknál még forintban zajlik. Az ERM II-be lépéshez ideális árfolyamról a cégek 57 százaléka nem adott meg értéket; a konkrét számot mondóknál az átlag 356,6 forint, a medián 360 forint, a mikrocégeknél a medián 350 forint.
Míg a kkv-k kétharmada támogatja az eurócsatlakozást, rövid távon, az átállást követő 1-2 évben mindössze 36 százalékuk számít kifejezett előnyökre, hosszabb, 3-5 éves időtávon viszont ez az arány már 64 százalékra ugrik. ifj. Becsey Zsolt, a UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint a közös valuta megszüntetné a forint és az euró közötti árfolyamkockázatot, de önmagában a termelékenységi vagy versenyképességi problémákat nem oldaná meg.