Alacsonyan csüngő gyümölcsöket szedhetnek le Magyar Péterék 2027-ben
A Kopint-Tárki szerint 2027 viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából, mert sok az „alacsonyan csüngő gyümölcs”. Palócz Éva vezérigazgató példaként említette, hogy az idei év első négy hónapjában az előző kormány 1800-2000 milliárd forinttal költött többet, mint korábban átlagosan az év első harmadában. „Ha jövőre ezt a 2000 milliárdot nem szórják ki, máris 2 százalékkal beljebb vagyunk. Ráadásul, ha az évente 12-15 ezer milliárd forint összegű beruházásokon, fejlesztéseken csak 10 százalékot sikerül megtakarítani, már az is óriási nagyságrend” – mondta.
Az intézet lefelé módosította az idei GDP-re vonatkozó előrejelzését, de így is optimistább a kormánynál: erre az évre 1,8, a jövő évre 2,5 százalékos növekedésre számít, ami egy-egy tized százalékkal haladja meg a pénzügyminiszter előrejelzését. A hiánycél esetében is derűlátóbbak: Palócz Éva konzervatív, biztonsági tervnek tekinti a 7,5 százalékos idei előrejelzést, mivel ehhez a második félévben 8,8 százalékos GDP-arányos hiányt kellene elérni. Az MNB 6,9, a Kopint-Tárki 6,8 százalékos hiányt vár idén.
A szakszervezeteknek nem elég a 6-8 százalékos emelés – mondta Palócz Éva, aki tisztességes reálbér-növekedésnek tartaná ezt a minimálbér-emelést a várható infláció mellett. Hozzátette: a szakszervezetek ebbe nem egyeznének bele, egy 14 százalékos emelés pedig totálisan rossz döntés lenne. Az előző kormány a hároméves minimálbér-megállapodásnál homokba dugta a fejét, a megállapodáshoz tartozó feltételeket nem teljesítette a magyar gazdaság. A bértárgyalásokat a kormány részéről egy korábbi szakszervezeti tag, Szabó Imre Szilárd vezeti.
A Kopint-Tárki erre az évre 9,4, a jövő évre 4 százalék nettó reálkereset-emelkedésre számít. A fogyasztás bővülése idén elmaradt a reálkeresetek emelkedésétől: az első két-három negyedévben 3 százalék körül nőtt, miközben 8-9 százalékkal emelkedett az átlagbér. Júliustól Magyarország bőven teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti inflációs kritériumot; az intézet 2027-re 2,7 százalékos pénzromlást vár. A forint 360-370 között stabilizálódott, jövőre 370-es átlagot várnak. „2021 eleje óta óriási béremelések voltak és 80 százalékos halmozott infláció, mégis ugyanott tart az árfolyam. Az idegenforgalom ezt máris megsínylette, augusztusban kevesebb beutazó jött Magyarországra” – mondta Palócz.
Az ipar kezd magához térni, de szinte csak a BMW-nek, a Mercedesnek és a Foxconnak köszönhetően; az építőipar és a mezőgazdaság továbbra is lefelé húzza a teljesítményt. A beruházások a 2021-es volumen háromnegyedét teszik ki az idei második negyedévben. Az intézet abban bízik, hogy az utolsó negyedévben az uniós források felpörgethetik a beruházásokat; az év egészében 2 százalékos visszaesésre számítanak.
A világgazdaság legmeghatározóbb bizonytalansági tényezője jelenleg az olajár. Az IMF 96, a Kopint-Tárki 98 dolláros átlagot jelez előre erre az évre, de 100 dollár feletti átlagot is elképzelhetőnek tartanak. A Brent jelenleg kicsivel 110 dollár alatt alakul. Az OPEC nem fokozza a kitermelést, ezért a G7-országoknak meg kellett nyitniuk a tartalékaikat. A fűtési szezon előtt kritikus szintre csökkentek a gáztartalékok, különösen Ukrajnában és Nagy-Britanniában; az EU-n belül Lettország és Szlovákia tározóit töltötték fel a legkevésbé. Kemény tél esetén szűk keresztmetszet alakulhat ki, és a gáz ára is jelentősen emelkedhet.
Az eurozóna idei növekedését gyengének tartják, bár minimálisan megemelték az év eleji, 0,8 százalékos előrejelzésüket. Franciaország és Olaszország esetében a felhalmozódott államadósság veti vissza a növekedést, Németországban 1 százalék körüli növekedésre számítanak, az autóipar válsága tartós probléma lesz. A közép-kelet-európai régióban idén 2,2, jövőre 2,7 százalékos növekedést várnak, emelkedő infláció mellett. Románia 2020 után ismét recesszióba süllyedhet, a lengyel gazdaság bővülése erősíti a térség eredményét.