Adóösztönzőkkel is támogatható a kortárs művészet
Az Európai Unióban 2023-ban 2,1 millió kulturális vállalkozás működött, amelyek összesen 524 milliárd eurós forgalmat generáltak. A szektor magas hozzáadott értéket és jelentős munkaerő-intenzitást mutat, ami vonzóvá teszi a gazdaságpolitika számára. Emiatt több európai kormány gazdaságpolitikai prioritásként kezeli a kortárs művészet támogatását, és világszerte keresik azokat a modelleket, amelyek adóösztönzőkön keresztül vonják be a vállalati forrásokat a kultúra finanszírozásába.
A vállalatok számára a művészet támogatása nem csupán nemes gesztus: az irodai műtárgyvásárlás, a kulturális programok támogatása vagy új produkciók finanszírozása növelheti a márka értékét, javíthatja a reputációt, inspiratív légkört teremthet, az értéknövekedés pedig pénzügyi előnyökkel is járhat. Az államok számára kulcskérdés, miként lehet egyszerre segíteni a művészeket, motiválni a vállalatokat és biztosítani az átláthatóságot.
Franciaország: műtárgyvásárlás adókedvezménnyel
A francia modell célzottan ösztönzi a vállalati műtárgyvásárlást: ha egy cég élő művésztől vásárol eredeti műalkotást, annak vételárát öt év alatt, évi 20 százalékos részletekben leírhatja az adóalapjából, feltéve, hogy a mű a munkavállalók vagy a nyilvánosság számára is elérhető. Csak valós, eredeti művek után jár a kedvezmény, a kereskedelmi célú vásárlások nem tartoznak a rendszerbe. Az adóalap legfeljebb a vállalat éves nettó árbevételének 0,5 százalékáig vagy 20 000 euróig csökkenthető, és a cégeknek elkülönített tartalékalapot is kell képezniük.
Olaszország: az Art Bonus rendszere
Az olasz Art Bonus a kulturális projektek támogatását helyezi középpontba: a vállalatok vissza nem térítendő adományokat nyújtanak nyilvános kulturális javak védelmére, helyreállítására, illetve állami és önkormányzati kulturális intézmények működtetésére. Az adományozott összeg 65 százaléka adójóváírásként jár vissza, három évre elosztva. A rendszer kulcsa az átláthatóság: a hivatalos portálon minden projekt, befizetés és felhasználás nyomon követhető. Az elmúlt bő tíz évben több mint 1,2 milliárd euró magánforrás érkezett a kultúrába, 54 000-nél is több mecénástól, 8500-nál több projektet finanszírozva.
Ausztria és Belgium: ráfordítás és produkciófinanszírozás
Ausztráliában a vállalatok éves adózás előtti nyereségük 10 százalékáig támogathatnak művészeti és kulturális szervezeteket, és ez az összeg teljes egészében levonható az adóalapból üzleti költségként. A támogatott szervezeteket a Szövetségi Pénzügyminisztérium tartja nyilván. A szabályozás megkülönbözteti az önzetlen adományt és a szponzorációt: utóbbi esetén valós, dokumentált reklámértéket kell kapnia a cégnek, és a költség korlátlanul levonható.
A belga Tax Shelter program a vállalatokat közvetlenül a produkciók finanszírozásába vonja be, főként színházi, opera-, tánc-, cirkusz- vagy zenei előadások támogatásán keresztül. Feltétel, hogy a színpadi mű valóban új produkció legyen, vagy egy meglévő darab jelentős, kreatív újraértelmezését jelentse. A társasági adót fizető vállalatok a fizetendő adójuk egy részét közvetlenül minősített kulturális produkciók finanszírozására fordíthatják, cserébe adóelőnyben, meghatározott pénzügyi hozamban és PR-értékben részesülnek.
Mit tanulhat Magyarország?
A magyar cégek a sport-TAO rendszerben már bizonyították, hogy komoly pénzeket tudnak mozgósítani közérdekű célokra: 2011 és 2024 között mintegy 1500 milliárd forint áramlott a sportba. Magyarországon korábban létezett kulturális TAO, amelyet számos visszaélés gyanúja után 2018-ban megszüntettek. Az európai példák azonban jól célzó és transzparens támogatási formákat mutatnak, ahol az ellenőrzés ésszerű keretek között hatékonyan biztosítható. Reális lépés lenne egy olyan rendszer, ahol a cégek szigorú keretek között adóalapjuk vagy fizetendő adójuk egy részét kortárs műtárgyvásárlásra, kulturális projektekre vagy új művészeti produkciók finanszírozására fordíthatják, jól látható közösségi haszonnal és egyértelmű átláthatósági szabályokkal.
A kortárs magyar művészetben óriási potenciál rejlik, de a lehetőségek kiaknázásához friss szabályozási gondolkodás, inspiráló nemzetközi példák és bátor hazai vállalati szereplők kellenek. Az adóösztönzők nem csupán a művészeket támogatják, hanem a magyar cégeknek is lehetőséget adnak arra, hogy márkaépítéssel, innovatív munkahelyi környezettel és tudatos társadalmi felelősségvállalással hosszú távon is értéket teremtsenek.