Nagy a zaj az AI körül – egy portfóliómenedzser szerint hol érdemes befektetni
A mesterséges intelligencia körüli felhajtás ellenére a profi befektetőknek nem érdemes szélsőséges forgatókönyvekben gondolkodniuk – mondta Rácz Gergely portfóliómenedzser. A Generali Investments CEE Magyarországi Fióktelepén dolgozó szakember elsősorban feltörekvő és fejlődő piaci alapokra, valamint a távol-keleti kitettséggel rendelkező alapokra fókuszál, emellett az Innováció Alapot is kezeli.
A piacot felforgató, diszruptív technológiák megjelenésekor törvényszerű, hogy felerősödnek a szabályozási viták és a technológia jövőjével kapcsolatos aggályok – fogalmazott. Hozzátette: ezeket érdemes komolyan venni, a befektetési döntéseknél azonban nem feltétlenül ezeknek kell a legnagyobb súlyt adni. A szigorodó szabályozás rövid távon óvatosságra intheti a piacot, ugyanakkor átláthatóbb és kiszámíthatóbb keretet ad a technológiák fejlesztésének, értékesítésének és vállalati integrációjának.
Arra a felvetésre, hogy a hangzatos figyelmeztetések mögött PR-taktika vagy a versenytársak lassítását célzó lobbitevékenység állhat, úgy válaszolt: ez külső szemlélőként nehezen ítélhető meg, érdemesebb megvárni, hogy ezekből a nyilatkozatokból milyen konkrét jogi vagy vállalati lépések születnek. Addig ezek a hírek inkább piaci zajnak tekinthetők.
A szakember szerint a mostani helyzet bizonyos szempontból hasonlít a kilencvenes évekhez, amikor óriási beruházások történtek az internettel kapcsolatban. A folyamat azonban sosem lineáris: biztosan lesznek túlértékelt vállalatok, amelyek megtérülése elmarad a piac jelenlegi, optimista árazásától. A korábbi nagy technológiai ugrások közül ugyanakkor egy sem tudta saját magát irányítani vagy fejleszteni, ezért válik kulcskérdéssé a hatékony szabályozás.
A fundamentumok szintjén egyértelmű, hogy a technológia iránti strukturális kereslet robusztus, a kínálati oldal – a chipgyártástól a memóriakapacitáson és adatközpontokon át a működéshez szükséges energiáig – egyelőre nehezen tart lépést az igényekkel. Érdemes azonban szétválasztani a gazdasági fundamentumokat és a piaci pszichológiát. A részvényárfolyamokat jelenleg sokkal inkább a piaci momentum és a pszichológia mozgatja, mint a fundamentumok, és idővel be fog következni egy normalizálódás, ennek pontos időzítését azonban felesleges találgatni.
A teljes képet árnyalja, hogy egy hatalmas beruházási ciklus párosul egy erősen eladósodott fejlett gazdasági berendezkedéssel, miközben kiélezett geopolitikai helyzet van. Az olaj ára és az amerikai tízéves államkötvény-hozam közötti korreláció jelenleg 65 százalék körül van, ami kiemelkedően magasnak számít. A tízéves amerikai állampapír hozama több mint húszéves csúcson, közel 5,3 százalékos szinten jár, ami magas eladósodottsági szint mellett komoly bizonytalanságot szül.
A befektetési filozófia kapcsán kiemelte: hosszú távú részvénybefektetésekben gondolkodnak, a hangsúlyt a rugalmas üzleti modellel rendelkező, stabil mérlegű, a makrogazdasági sokkokhoz alkalmazkodni képes vállalatok kiválasztására helyezik. Ehhez hozzátartozik, hogy stratégiai likviditást tartanak, így egy komolyabb eladási hullám esetén készen állnak a vételi lehetőségek kihasználására. Jelenleg kifejezetten keresik azokat a gazdaságokat, amelyek alacsonyabb adósságállománnyal és egészségesebb külső egyensúlyal rendelkeznek, és fontos kapcsolódási pontokat jelentenek az AI-infrastruktúrában.
Kelet-Ázsiában, elsősorban Tajvanon és Dél-Koreában továbbra is vannak olyan cégek és beszállítók, amelyek kritikus szerepet játszhatnak: a chipgyártás mellett a gyártóberendezések, a speciális anyagok, a helyi energia, a hűtőberendezések és egyéb infrastruktúra területén. A menedzser elmondása szerint nem egyetlen konkrét vállalatra építenek, hanem az egész értékláncot vizsgálják, így próbálnak diverzifikációt adni az alapnak. Példaként említett olyan cégeket, amelyek gyakorlatilag egyedüli szereplők egyes, az összeszereléshez és a nagy adatközpontokban használt hűtőberendezésekhez elengedhetetlen alkatrészek gyártásában.
A kisbefektetők számára a legfontosabb és egyben legnehezebb feladat a napi árfolyam-ingadozásokat bizonyos értelemben zajként kezelni. Két olyan tényezőt emelt ki, amelyre érdemes igazán figyelni. Az egyik a globális adósságállomány: ez rendkívül nehezen visszafordítható folyamat, ráadásul a rövid távú politikai érdekek és a hosszú távú fiskális fenntarthatóság követelményei élesen ütköznek egymással. Ha például az amerikai tízéves állampapír hozama elérné a 6 százalékot, az olyan szint lenne, ahol más folyamatoknak kellene megkezdődniük. A másik téma a geopolitika: a legfontosabb trendeket folyamatosan monitorozzák és beépítik a kockázati modelljeikbe. Közép- és hosszú távon ezek a horgonypontok határozzák meg alapvetően a globális tőkepiacok sorsát.