Magyar Péter: uniós források a határvédelemre, áttörés az ukrán kapcsolatokban
A Tisza-kormány a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain azon dolgozik, hogy Magyarország külön uniós forrásokat kapjon a határkerítés és a határvédelem megerősítéséhez – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben, az uniós csúcs előtti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a kormány az európai külső határokat és Magyarország határait tovább erősíti, és nem fordulhat elő az, ami a korábbi kormány alatt, hogy több ezer jogerősen elítélt embercsempészt engedtek ki a börtönökből.
A miniszterelnök elmondta, tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal a napi egymillió eurós migrációs bírsággal járó eljárás mielőbbi lezárásáról. Szavai szerint Magyarország eddig nagyjából egymilliárd eurót veszített amiatt, hogy nem született meg az uniós jognak is megfelelő szabályozás.
Áttörés az ukrán-magyar kapcsolatokban
Az Ukrajnával foglalkozó vitával kapcsolatban Magyar Péter kijelentette: a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló ukrán törvény hétfői elfogadása történelmi áttörést jelent, és lehetőséget ad arra, hogy új alapokra helyezzék az ukrán-magyar viszonyrendszert. Közölte, a csúcs keretében megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a tárgyalások eredményeként a kárpátaljai magyar kisebbség visszakaphatja oktatási, nyelvhasználati, hatóságok előtti és politikai jogait.
Bejelentette azt is, hogy az ukrán elnökkel Beregszászon még az ősz folyamán újabb találkozóra kerülhet sor. A péntekre tervezett megbeszélésről szólva elmondta: a magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi helyzetének áttekintése és a további együttműködés lehetőségeinek megvitatása lesz a cél, várhatóan rövid, négyszemközti formában. Emlékeztetett arra, hogy szakértői és alacsonyabb politikai szinten már sikerült megkötni a tízpontos politikai megállapodást, amelyet a legmagasabb szinten is szeretne megerősíteni.
A miniszterelnök azt várja az ukrán elnöktől, hogy erősítse meg a megállapodásban vállalt kötelezettségek határidőre történő teljesítését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és hatósági ügyintézéshez kapcsolódó jogaira. Hangsúlyozta: amennyiben a kárpátaljai magyar politikai, kulturális vagy egyházi szervezetek problémákat jeleznek, elvárja, hogy az ukrán hatóságok készek legyenek azok rendezésére. Ez különösen fontos egy olyan ország esetében, amely az Európai Unió tagjává kíván válni – tette hozzá.
Magyar Péter kiemelte, a megállapodás nemcsak a magyar, hanem az Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségek, köztük a románok és a lengyelek számára is kedvező. Hangsúlyozta, hogy a megállapodást valamennyi kárpátaljai magyar politikai szervezet, egyház, kulturális szervezet és az egyetem is támogatta.
Pénzügyek és uniós források
Az unió következő hétéves költségvetésével kapcsolatban a miniszterelnök jó hírnek nevezte, hogy az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége által készített javaslatban a Magyarországnak ajánlott összeg nem csökkent, a tagállami befizetési kötelezettség nem nő. Az uniós költségvetés főösszege csökkenhet ugyan, de nem a Magyarország számára kiemelten fontos területekről, így a kohéziós politikából és a közös agrárpolitikából.
Magyar Péter üdvözölte a Magyarország ellen 2022-ben indított kondicionalitási eljárást lezáró uniós tanácsi határozatot, amelynek értéke szavai szerint 4,2 milliárd euró a magyar emberek és a magyar vállalatok számára. Kijelentette: a korábbi kormány alatti jogállamisági problémák és korrupció miatt befagyasztott pénzek újabb része kerülhet Magyarországhoz. Hozzátette, hogy a korábban felszabadított és a most felszabaduló összegek nagy segítséget nyújtanak a magyar gazdaság beindításához és az életszínvonal emelkedéséhez.
Arra is kitért, hogy az előző kormány mulasztásai miatt Magyarország kétszer egymilliárd eurónyi uniós forrást veszített el, és továbbra is azt képviseli, hogy az országot kompenzálni kell az elveszített támogatásokért. Tájékoztatása szerint a tárgyalásokon már történt előrelépés, mivel a korábbi soros ciprusi elnökség javaslatához képest mintegy egymilliárd euróval megemelkedett a Magyarországnak szánt források összege.
A magyar költségvetéssel kapcsolatban elmondta: a kormány céljai között szerepel a stabil és fenntartható költségvetés, a hiány csökkentése, lehetőség szerint az államadósság mérséklése, valamint a gazdasági növekedés beindítása.